A kormány reformja ellen április eleje óta szakaszosan sztrájkoló vasutasok szerdán és csütörtökön tartanak munkabeszüntetést, ez a 21. és 22. sztrájknap.
A parlament alsóházában árpilis 17-én a jelen lévő képviselők nagy többsége megszavazta az SNCF reformját előíró törvénytervezetet, amelynek vitája szerdán kezdődik a felsőház illetékes bizottságában. A plenáris ülés elé május 29-én kerül a szöveg, amelyről június 5-én tartják a szavazást a szenátusban.
A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.
Az SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-jétől fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.
A Les Échos című napilap kedden úgy értesült, hogy a kormány két lépésben vállalná át az adósságot 2020-ban, majd 2022-ben, és hamarosan bejelent egy 700 millió eurós beruházási programot, ami a vasutasok egy részét várhatóan a sztrájk beszüntetésére ösztönzi.
Az IFOP közvélemény-kutatóintézet által készített, a Le Journal du Dimanche című lapban vasárnap közölt reprezentatív felmérés szerint a franciáknak már csak 42 százaléka támogatja a vasutasok megmozdulását, egy másik, a Le Monde című napilapban közzétett felmérés szerint a franciák 75 százaléka úgy véli, hogy indokolt a kormány által elindított vasúti reform, s 57 százalékuk úgy véli, hogy a vasutasokat túl sok előny illeti meg.