A holland bíróság szerint az Állandó Választottbíróság nem volt illetékes dönteni ebben a kérdésben. Az ítélet nyomán addig a kőolaj árcsökkenése miatt mínuszban mozgó orosz tőzsdemutatók szerény pluszba kerültek. A hágai bírói testület közölte, hogy mintegy 55 ezer dollár perköltség kifizetésére kötelezik a Jukosz volt részvényeseinek jogi képviselőit.
A perben vesztes fél közölte, hogy megfellebbezi az ítéletet. A verdiktet Moszkva jelentős politikai győzelemként könyvelte el, az egykori legnagyobb orosz olajvállalat főrészvényese, az emigrációban élő Mihail Hodorkovszkij ugyanis az orosz ellenzék jelentős anyagi támogatója.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő üdvözölte az ítéletet, és úgy vélekedett, hogy talán 20 év óta ez volt az első eset, hogy a hágai választottbíróság ítéletét felülbírálták. Elismerte: Moszkva tudatában van annak, hogy az ügy ezzel nincs lezárva, de reményét fejezte ki, hogy több országban leállítják azokat a törekvéseket, hogy érvényt szerezzenek az eredeti ítéletnek.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy az ítélet nyomán nincs jogalapja a külföldi orosz kintlévőségek lefoglalásának. Andrej Kondakov, az Oroszországot a perben képviselő Nemzetközi Jogvédő Központ vezérigazgatója szerint Moszkva kérelmezni fogja Franciaországtól és Brüsszeltől az ottani befagyasztott orosz számlák feloldását.
A volt részvényesek jogi képviselői viszont közölték: a szerdai ítélettől függetlenül arra fognak törekedni, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Indiában érvényt szerezzenek a választottbírósági ítéletnek és lefoglaltassák az ottani orosz állami eszközöket.
Az orosz igazságügyi minisztérium közölte, hogy Moszkva a hágai ítélet nyomán törekedni fog az összes, a Jukosz-üggyel kapcsolatos perköltségének megtéríttetésére.
Hodorkovszkij, akit 2003-ban vettek őrizetbe Oroszországban és aki több mint egy évtizedet töltött börtönben, az ítélettel kapcsolatban a Twitteren a maga részéről úgy vélekedett, hogy a Nyugat az Oroszországra gyakorolt nyomás csökkentése mellett döntött. Hangsúlyozta, hogy ő a barátaival együtt továbbra is rendszerváltozásra fog törekedni Oroszországban.
Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és a Jukosz feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Vlagyimir Putyin orosz elnök kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon.
A hágai Állandó Választottbíróság 2014. július 28-án döntött úgy, hogy Jukosz olajvállalat kisajátítása miatt az orosz államnak 50 milliárd dollárt, az orosz GDP akkori 2,5 százalékát kell kifizetnie a részvényeseknek. Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited kezdeményezte Oroszországgal szemben. Oroszország már akkor jelezte, hogy fellebbez a döntés ellen.
A hágai Állandó Választottbíróság egy 115 tagország alkotta kormányközi szervezet. 1899-ben hozták létre az országok közötti viták eldöntésére. Mára egy modern döntőbírósággá fejlesztették, és nemcsak államok közötti vitákkal foglalkozik, peres fél lehet egy országcsoport, egy nemzetközi szervezet vagy egy magánintézmény is.