A tudomány előnye a hittel szemben, hogy idővel kiderül kinek volt igaza. Edward Jenner angol orvos Oltás a himlő ellen (Vaccination Against Smallpox) című könyve a vakcinák működésének tudományos hátterét magyarázza el. A könyv 1798-ban megjelent első kiadásának egyik példányára széljegyzetként egy szkeptikus olvasó ezt írta: "Bah Humbug!!" - írja David Pilling a Financial Timeson megjelent cikkében.Talán ez az első példája az emberek idegenkedésének az oltásokkal szemben. Hol voltak akkor még az interneten terjedő összeesküvés-elméletek, amelyek ezek szerint csak felerősítenek valamit, ami része az emberek gondolkodásának.

Ezért aztán a koronavírus-vakcinákkal szembeni bizalmatlanság sem újdonság, csak valami olyasmi, amin a rossz kommunikációval tovább lehet rontani. Erre két világos példát is láthatunk. Az egyik Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly augusztusi bejelentése, miszerint még az előtt engedélyezik a Szputnyik V oltás felhasználását, mielőtt befejeződött volna a készítmény tömeges tesztelése. Ezzel sikerült alaposan aláásni vele szemben a bizalmat, mai szóval tönkre tette a termék imázsát. A másik az AstraZeneca esete, amelynek vezetősége sorozatos ki nem kényszerített hibákkal juttatta oda az Oxfordi Egyetemmel közösen létrehozott oltásukat, hogy annak rossz imázsa már a brit-svéd gyógyszergyártó márkanevére is súlyos árnyékot vet.

A hitetlenkedés lélektana

Ez a két példa mutat rá a vakcinaszekeptikussággal kapcsolatos első fontos tudnivalóra. A bizalmat nehéz megszerezni, ám könnyű elveszteni. A másik körülmény, amit szem előtt kell tartanunk, hogy hiábavaló próbálkozás az emberek tanításától várni az oltásokkal szembeni bizalom kialakulását. A pletykákra, amelyek a vakcinákkal kapcsolatban terjednek, úgy kell tekintenünk, mint az emberek kollektív okoskodására, amivel választ keresnek a kérdéseikre - ajánlja Heidi Larson virológus professzor. A megrögzött szkeptikusok és a tudományt semmibe vevők soha nem fognak "megtérni" az oltások elfogadói közé.

A vakcinaellenes mozgalmak 1850-ben indultak, nem sokkal azt követően, hogy az Egyesült Királyságban bevezették a himlő elleni önkéntes oltás lehetőségét. Ezeknek szerepük lehetett abban, hogy 200 évre legyen szükség attól kezdve, hogy Jenner lefektette az oltás alapelvét, addig, hogy 1979-re az emberiség megszabaduljon a himlőtől. A tanulság Daniel Salmon közegészségügyi szakértő szerint, hogy nem az egyes betegséggel szembeni oltás menti meg az életeket, hanem a lakosság beoltottsága.

Gyógyszer vs. oltás

A gyógyszerek és a vakcinák elfogadása között van egy nagy különbség. Az előbbieket beteg embereknek ajánlják fel, akik úgy láthatják, hogy az elfogadásuknak kisebb a kockázata - a mellékhatások miatt -, mint annak, hogy ha nem kezelik a betegségüket. Az oltásokat ezzel szemben egészséges embereknek ajánlják egy olyan veszély ellen, ami nem feltétlenül fenyegeti közvetlenül személy szerint őket.

Ez elég ok lehet a vonakodásra, ám ezen túl van még más is. Elsősorban, hogy a gyanakvás sokszor helyettesíti a kormányokkal szembeni bizalmatlanságot. Az emberekben felmerül, hogy összejátszanak a profitot hajszoló gyógyszergyártókkal, sőt, rosszabb esetben, nem csupán rájuk akarnak tukmálni valamit, hanem még kísérleteznek is rajtuk. Ez a hatást fokozza, hogy a politikusok nem az igazmondás bajnokai és a vállalatok sokszor telhetetlenül hajszolják a hasznukat. A rosszul vezetett országokban különösen nagy az esélye, hogy az emberek gyanakodni kezdenek, ha a kormányuk valamit ingyen kínál.