Pawel Mucha, Duda kabinetfőnök-helyettese úgy nyilatkozott a csatornának, hogy az államfő a legfelsőbb bíróságon belül nemcsak egy fegyelmi kamarát hozna létre, hanem olyan hatáskörrel is megbízná a bíróságot, hogy érdemileg vizsgáljon egyes, "szemlátomást jogsértő" eseteket.

A fegyelmi kamara létrehozása annak a parlamentben jóváhagyott jogszabálynak is része volt, amelyről Duda hétfőn bejelentette, hogy megvétózza. A peres ügyek érdemi vizsgálata viszont újdonságot jelentene, a megvétózandó törvény ezt nem tartalmazta. A legfelsőbb bíróság jelenleg a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, olyan esetekben nem ítélkezik, melyek nem járták meg alacsonyabb szinten a lengyel igazságszolgáltatást - írja az MTI.

Kapcsolódó

Az RMF FM Piotr Zientarskit, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform szenátorát is idézte, aki úgy ítéli meg: nagyon jelentős új hatáskörről lenne szó, amely az eljárások nagy változásaival járna, de az elképzelés egyelőre "nagyon homályos".

Andrzej Duda hétfőn bejelentette, hogy a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő ellen vétót emel. Ez a legfelsőbb bíróságon kívül az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) érinti. A harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatot az államfő aláírta. Duda azt ígérte, két hónapon belül saját javaslatokkal áll elő a megvétózott törvénytervezetek helyett.

A legfelsőbb bíróságról szóló tervezet megváltoztatta volna a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjba küldte volna a jelenlegi bírákat, hacsak az államfő kivételt nem tesz valakivel. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezné ki a KRS javaslatára.

A törvény a testületen belül az eddigi négy helyett három kamarát hozott volna létre, a fegyelmi kamara a jogellenesen cselekvő bírák és ügyészek eseteiben járna el. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a Lengyelországban közismert bűnügyi, korrupciós, illetve politikai botrányban érintett egyes bírák iránti eddigi fegyelmi engedékenységet tartja az igazságügy egyik gyenge pontjának.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket. A brüsszeli testület tagjai szerdán tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait.