Nem csak a magyar az egyetlen olyan európai uniós jegybank, amelynek komoly fejfájást okoz a nemzeti deviza gyengülése az euróval szemben. Az egy főre jutó  GDP tekintetében a magyarnál több mint kétszer erősebb  norvég gazdaság irányítói is hasonló problémákkal szembesülnek.

A  korona tartós gyengeségét a politikusok és az üzletemberek megmagyarázhatatlanként kezelik. Az ország egyszerre az egyik leggazdagabb Európában és az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy gazdasági fundamentumai erősek – emeli ki összefoglaló elemzésében a Financial Times. Ráadásul nem csak rövid távon van ez így hanem már hosszú távon is megfigyelhető a jelenség. 2000 január eleje óta például az euró árfolyama mintegy ötvenhárom százalékkal emelkedett magyar  forintban számolva, norvég koronában mérve azonban szintén nem jelentéktelen 43,5 százalékos volt az erősödés.

Kapcsolódó

Kép: Economx, investing.com

A jelentős olaj és földgáz bevételekkel rendelkező skandináv országban a problémát már olyan jelentősnek érzik, hogy például Sveinung Rotevatn volt környezetvédelmi miniszter és ellenzéki liberális párti törvényhozó a brit pénzügyi napilapnak adott interjújában felvetette a korona árfolyamának euróhoz kötését is egyelőre meghatározott sávon belül.

A korona gyengeségének egyik közvetlen hatása az importált infláció, amire a legtöbbet panaszkodnak elsősorban ellenzéki politikusok. A norvég jegybank az alapkamat magasan tartásával próbálja kezelni a helyzetet. Eheti ülésükön a Norges Bank változatlanul 4,5 százalékpont hagyta az irányadó rátát. Arra hivatkoztak, hogy az infláció kezelése érdekében restriktív monetáris politikát kell fenntartani. Bár az  infláció csökkent a csúcspontjáról, és a munkanélküliség enyhén emelkedett, továbbra is fennáll az az aggodalom, hogy a kamatláb túl gyors enyhítése az inflációt a célérték felett tarthatja.

Bár az alapinfláció most kétéves mélyponton van, júliusban még mindig 3,3 százalék volt, ami jóval meghaladja a Norges Bank 2 százalékos célját, és lényegesen magasabb, mint az Egyesült Államokban és Európa más részein.

Egyébként nem csak Norvégiában, hanem a szomszédos  Svédországban is az elmúlt hónapokban újjáéledt a vita arról, hogy csatlakozzanak-e az euróhoz. A svéd korona az elmúlt időszakban szintén gyengén szerepelt.

Az Európai Központi Bankkal, a svéd Riksbankkal és a Svájci Nemzeti Bankkal ellentétben a norvég jegybank ebben a ciklusban még nem csökkentett kamatot.

A korona gyengülésének több nagyobb hulláma volt az elmúlt évtizedben.

  • Az első lejtmenet egybeesett az olajár hirtelen esésével 2014-ben. Ez értelemszerűen felélesztette az aggodalmakat az ország kereskedelmi mérlegével kapcsolatban.
  • Nagy és hirtelen gyengülést okozott a koronavírus járvány kezdete is, amikor az olajárak a globális gazdaság lefagyásával a mélybe zuhantak.
  • A harmadik nagy elmozdulás 2022-ben történt, amikor az amerikai jegybank elkezdte gyorsabban emelni a kamatokat, s ezt Norvégia csak késve követte.

Van olyan szakértő is aki szerint a norvég állam előrelátó gazdálkodása és szerepet játszik a deviza gyengülésében. Norvégia még a kilencvenes években létrehozta Állami Globális Nyugdíjalapját, vagy ismertebb nevén Olaj-alapját vagy Állami Vagyonalapját. A norvég jegybank alá tartozó alapkezelő által kezelt alapba minden évben allokálják az olaj és gázkitermelésből származó bevételek egy jelentős részét. Az alap létrehozásakor úgy gondolták, hogy a fosszilis energiahordozókból származó bevételek túlságosan is a világpiaci folyamatoknak vannak kitéve ahhoz, hogy ezek képezzék az alapját a norvég állam gazdálkodásának. Ráadásul felismerték, hogy ezek a bevételek egy elapadhatnak és igyekeztek felkészülni a szűkösebb időkre.

Az alap vagyona az évek folyamán egy nagyobbra nőtt és viszonylag ritkán kellett ahhoz nyúlni a norvég költségvetés egyensúlyának megtartása érdekében. Legutóbbi jelentése szerint június végén az alap vagyona elérte az 1,7 billió (1700 milliárd) dollárt. Ezt figyelembe véve az ország lakosságát azt jelenti, hogy állampolgárokként mintegy 311 ezer dollárnyi vagyon halmozódott fel ebben a tartalékban. Az alap befektetési politikájának köszönhetően szinte az összes nagy világon jegyzett tőzsdei társaságban rendelkezik néhány százalékos részesedéssel. Kivéve azokat, amelyek nem felelnek meg befektetési politikájuk szigorú etikai előírásainak.

Ugyanakkor mivel az alap döntően külföldi eszközökbe fektet ezért a  fosszilis energiahordozókból származó bevételek egy része azonnal külföldre áramlik és ezért nem helyezi felértékelődési nyomás alá a koronát.

Rövidebb távon egyébként az elemzők úgy gondolják, devizákhoz miért kamatkülönbözet lesz meghatározó a korona árfolyama számára. Például a várakozások szerint a norvég jegybank nem igyekszik majd csökkenteni az irányadó rátát, miközben a Fed szeptemberben már megkezdheti a dollár kamatok lefaragását. Ezzel csökkenhet a nyomás a skandináv ország devizáján is.