Az elmúlt napok közvélemény-kutatásai alapján Emmanuel Macronnak áll a zászló a francia elnökválasztáson, szilárd és enyhén növekvő előnyt mutattak ki nála, mivel elemzők szerint Le Pen – annak ellenére, hogy igyekezett mérsékeltebb politikusként tetszelegni, mint amilyen nacionalista megnyilvánulásai voltak korábban – továbbra is erősen elutasított jelölt a franciáknál.

Egy meglepetésszerű Le Pen-győzelmet azonban nem lehetett kizárni. Mivel a felmérések szerint egyik jelölt sem számíthat elég támogatóra a győzelemhez, sok múlik majd azokon, akik még mindig mérlegelik a szélsőjobboldali elnökség következményei miatti aggodalmakat a Macron 2017-es megválasztása óta elért eredményekkel szemben. Le Pen győzelme a nyugati demokráciák számára a brexithez vagy Donald Trump 2016-os amerikai megválasztásához hasonló politikai felfordulást jelentene, véget vetve a több évtizedes, a főáramú francia vezetők által gyakorolt uralomnak, és az Európai Unió jövőjét fenyegető legújabb veszélyt jelentené – írja elemzésében a Reuters.

Kapcsolódó

A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitottak és este 8 órakor zárulnak, a közvélemény-kutatók első előrejelzései a szavazóhelyiségek zárását követően várhatóak. Délre a választók mintegy 26,4 százaléka adta le szavazatát, ami két százalékpontos csökkenés 2017-hez képest, amikor a végleges részvételi arány már közel fél évszázad óta a legalacsonyabb volt.

Ha Macron győzedelmeskedik, nehéz második ciklus elé néz, mivel nem lesz olyan türelmi idő, mint első győzelme után, és valószínűleg tiltakozások lesznek a vállalkozásbarát reformok folytatására irányuló terve miatt, beleértve a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történő emelését.

Ha Le Pen leváltja őt, radikális változtatásokra törekedne Franciaország bel- és nemzetközi politikájában, és azonnal utcai tüntetések kezdődhetnek. A megrázkódtatás egész Európában és azon túl is érezhető lenne.

Bárki is kerüljön ki győztesként, az első nagy kihívás az lesz, hogy megnyerjék a júniusi parlamenti választásokat, hogy működőképes többséget biztosítsanak programjuk megvalósításához.

A kampányt Macron olcsón megúszta: ugyan kirobbant egy botrány, hogy 2014 után Franciaország fegyvereket adott el Oroszországnak, noha a Krím annektálása miatt bevezetett szankciók miatt ez tilos lett volna, a jelenlegi elnöknek ehhez nem sok köze volt. Az elszálló inflációt pedig az elemzők szerint még nem érezték meg a francia háztartások. Marine Le Pent viszont sok támadás érte: egyrészről a magyar MKB-tól kapott banki hitel miatt, amellyel a kampányát finanszírozta, másrészt Vlagyimir Putyin elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel való erős kapcsolatai miatt.