Megbénult Franciaország csütörtökön, vonat- és repülőjáratokat töröltek, általános iskolák zártak be a szakszervezeti megmozdulások eredményeképp, országszerte sokan sztrájkoltak – írja a CNN.
A munkabeszüntetés mellett voksolók a kormány közelmúltban bemutatott nyugdíjreformtervek ellen tiltakoztak. Élisabeth Borne francia miniszterelnök múlt héten ismertette a kabinet elképzeléseit, amelyek alapján két évvel, 64 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt az országban.
Nem ez volt a legalkalmasabb nap a klasszikus turistáskodásra Franciaországban. A legnagyobb városokban – Párizsban, Marseille-ben, Toulouse-ban, Nantes-ban és Nizzában – nem működött a tömegközlekedés, valamint Párizsban az Eiffel-tornyot sem lehetett látogatni.
Az SNCF francia állami vasúttársaság „súlyos fennakadásokról” számolt be, a RATP párizsi közlekedési vállalat pedig arról adott hírt közösségi oldalán, hogy a metróvonalakon egyes részeken teljes, máshol csak részleges a lezárás.
Az általános iskolai tanároknak több mint 40 százaléka, a középiskolákban oktatóknak pedig több mint a harmada sztrájkolt csütörtökön a francia oktatási minisztérium szerint.
Finomítói déjà vu
A TotalEnergies olajfinomítóiban dolgozók többsége sztrájkol – jelentette a legnagyobb szakszervezet, a CGT. Ez pedig a tavaly októberi áldatlan állapotokat idézheti fel sokakban, mikor a nagy olajcégek dolgozóinak sztrájkja miatt akadozott az üzemanyag-ellátás Franciaországban. Órákat kellett várni a tankolásra számos benzinkúton, a hosszan kígyózó sorok pedig sok helyen a közlekedést is akadályozták.
A TotalEnergies azt nyilatkozta, voltak ugyan fennakadások, az ügyfeleiknek azonban nem kell ellátási problémáktól tartaniuk, a benzinkutak ezúttal nem fogynak ki a benzinből.
A kötelező rossz
Emmanuel Macron francia elnök hajthatatlan a nyugdíjreform ügyében. Az államfőnek évek óta vesszőparipája, hogy a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Többször is hangsúlyozta már, csak a nyugdíjkorhatár emelésével őrizhető meg az egyensúly az aktív munkavállalók és a nyugdíjasok arányában a következő évtizedekben.
„Tovább kell dolgoznunk, meg kell erősítenünk a nyugdíjrendszert, amelyet közbeavatkozás nélkül csak hitelből tudunk majd finanszírozni a későbbiekben” – mondta Emmanuel Macron.
Franciaország a GDP közel 14 százalékát költötte állami nyugdíjakra 2018-ban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint ezzel az aránnyal Párizs az élmezőnybe sorolható az országok között.
Európában és a legtöbb fejlett országban a nyugdíjkorhatár átlagosan 65 év, és egyre inkább tolódik ki 67-re. Olivier Veran kormányzati szóvivő szerint ráadásul még a reform bevezetése esetén is a munkavállalók 40 százaléka már 64 éves kora előtt nyugdíjba vonulhat, a megfogalmazott kivételeknek köszönhetően.
A CFE-CGC szakszervezet vezetője, François Hommeril szerint azonban az infláció és a megélhetési nehézségek mellett nem a legjobbkor lengették be ismét a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos terveket.
Ez a reform egy haraggal, frusztrációval és rengeteg fáradsággal terhes időszakban érkezik, gyakorlatilag a lehető legrosszabbkor
– mondta.