Az EU Tanácsának soros elnökségének átvételekor Párizs ígéretet tett arra, hogy a kereskedelmi vitákban a védelmi arzenál megerősítésével határozottabbá teszi a blokk kereskedelempolitikáját. Az apropót az adja, hogy a Kína és Litvánia közötti feszültség miatt Peking olyan szankciókat vetett ki, amelyek nemcsak a litván termékekre vonatkoznak, hanem más uniós országok - például Franciaország, Németország és Svédország - olyan árucikkeire is kiterjed, amelyek litván beszállítói láncokból származó részeket tartalmaznak.

Az EU tervezi, hogy egy új, "kényszerítés elleni eszköznek" (anti-coercion instrument) nevezett kereskedelmi fegyvert vezet be, amellyel pontosan az ilyen esetek gyors megtorlására nyílna lehetőség. A probléma az, hogy az Európai Unióban egy ilyen mechanizmus kidolgozása és hatályba lépése évekbe telhet, csakhogy Párizs szerint a Litvánia melletti fellépésre jóval korábban szükség lenne.

Arra a kérdésre, hogy Párizs szorgalmazza-e az EU fellépését Pekinggel szemben, mielőtt a kényszerítés elleni eszköz elkészül, egy magas rangú francia kormánytisztviselő csütörtökön a Politicónak azt mondta: "Igen. Nagyon gyorsan fogunk intézkedéseket hozni".

"A kényszerítés elleni eszközről még folynak a tárgyalások, de talán már hamarabb lehet tenni valamit Litvánia támogatásáért" - tette hozzá külön megjegyzésekben.

A Litvániával szembeni kínai embargó arra válaszul jött büntetésként, hogy a balti ország májusban kivonult az úgynevezett "17+1" csoportból - egy diplomáciai kezdeményezésből, amelynek keretében Peking kapcsolatba lép a közép- és kelet-európai országokkal -, majd erősítette diplomáciai kapcsolatait Tajvannal: Tajpej és Vilnius diplomáciai irodákat nyitott egymás országában.

"Nem világos, hogy mi volt a meghatározó ok, ami kiváltotta Kína fellépését" - mondta a francia tisztviselő. "Talán a tajvani kérdés volt, de az is lehet, hogy arra válasz, hogy Litvánia kilépett a Kína által kezdeményezett 17+1-es mechanizmusból. Mi viszont mindig is rendkívül eltökéltek voltunk abban, hogy ezt a párbeszédet a 27+1 keretében folytassuk le" - magyarázta a lapnak a francia illetékes.

A világ második legnagyobb gazdasága és a kis balti ország közötti kereskedelmi vita globális geopolitikai kérdéssé kezd válni, ahol a kérdés az, hogy a pénzügyi érdekek képesek-e felülírni a demokratikus elveket. Tajvan ígéretet tett egy 200 millió dolláros alap létrehozására a litván iparba való befektetés és a kétoldalú kereskedelem fellendítése érdekében, míg az Egyesült Államok szintén lépéseket ígér Litvánia védelmében.

"Aggodalommal tölt el bennünket, hogy a kínai kormány megpróbálja megfélemlíteni Litvániát, egy kevesebb mint 3 millió lakosú országot" - mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Németország új külügyminiszterével, Annalena Baerbockkal tartott közös sajtótájékoztatóján. "Az Egyesült Államok szövetségeseinkkel és partnereinkkel, köztük Németországgal együtt fog fellépni az ilyen megfélemlítésekkel szemben" - tette hozzá a washingtoni politikus.

"Kína nyomást gyakorol az európai és amerikai vállalatokra, hogy hagyjanak fel a Litvániában gyártott alkatrészeket tartalmazó termékek gyártásával, különben azt kockáztatják, hogy elveszítik a kínai piachoz való hozzáférést" - mondta Blinken a találkozót követően, aki szerint az Egyesült Államok ezt nem hagyja majd.

Annalena Baerbock hozzátette, hogy "mi, európaiak szolidárisak vagyunk Litvánia mellett". Ez komoly hangnemváltás a tavalyi évhez képest, amikor az előző - még Angela Merkel vezette - német kormány tisztviselői világossá tették, hogy nem kívánják támogatni Litvániát a vitában, azzal érvelve, hogy Vilnius az európai partnerekkel való konzultáció nélkül erősítette meg a kapcsolatokat Tajvannal, és most szolidaritást sürget. A francia kormány viszont végig Litvánia oldalán állt, most átvéve az EU-elnökséget sem változtatott álláspontján és kész Kínával szembeni akcióterv kidolgozására.