Úgy tűnik, hogy a nagyjából egy év múlva tartandó franciaországi elnökválasztás előtt átrendeződhet a választói térkép – derül ki a Financial Times helyszíni riportjából. A brit üzleti lap sajtómunkásai például Észak-Franciaországban beszéltek egy ifjúval, aki Jacques-ként mutatkozott be, és elviccelte a dolgot.

Náluk az a mondás járja, hogy Emmanuel Macron államfőre fognak szavazni 2022-ben, ám ha bedobnak két felest, akkor inkább már Marine Le Penre, a radikális jobboldali Nemzeti Gyűlés jelöltjére voksolna.

A 25 éves Jacques apja már nem veszi ennyire könnyedén a dolgot. Mint mondja, gyermekének nagy szüksége lenne egy normális állásra, de a környéken ameddig a szem ellát semmilyen elhelyezkedési lehetősége nincs. Így aztán az ifjú munkanélküli lesz az egyik legfőbb célpontja Le Pennek mint Macron kihívójának, aki persze szintén nem akar lemondani a fiatal szavazókról. Egyelőre azonban az 52 éves politikus asszonynak kedvez a szerencse, vagy legalábbis a közvélemény-kutatások.

A legfrissebb felmérések szerint, ezeken belül az Ipsos közvélemény-kutatása szerint is a 25 és 34 évesek 30 százaléka Le Penre akar voksolni. Ez látványos javulás ahhoz képest, hogy a 2017-es elnökválasztáson ebben a korosztályban csak 23 százalékos szavazati arányt ért el. A 43 éves Macron az elnökválasztás második fordulójában, kettejük párbajában 29 százalékot ér el ebben a korcsoportban, míg a mostani felmérések szerint legfeljebb 20 százalékos arányra számíthat.

Nem mozdult a társadalom

A fiatalok, akik közül nagyon sokan munkanélküliek azt hitték, hogy a szintén fiatal Macronnak sikerül elérnie, hogy megmozduljon a társadalmi mobilitás, ám most azt látják, hogy továbbra is mindenki tartja bebetonozott helyét – értékeli a változásokat Brice Tenturier, az Ipsos elemzője. Az elnök azzal vigasztalódhat, hogy a 25 év alattiaknál jól szerepel. Miközben Le Pen nagyjából tarja a támogatottságát, Macroné a 2017-es 18 százalékról 29 százalékra ugrott. Sajnálhatja, hogy ebben a korosztályban kicsi a szavazási hajlandóság, négy éve például csak harmaduk vett részt az elnökválasztáson.

Le Pen alapvetően két dolognak köszönheti egyre jobb közvélemény-kutatási eredményeit. Az egyik, hogy nagyon sokan frusztráltak nehéz anyagi helyzetük miatt, és ezt csak fokozta a pandémiával járó gazdasági válság. Ennek tudható be, hogy a Franciaország északi részén élő vidéki szavazók továbbra is stabilan kitartanak pártja mellett. Új támogatókat azzal tudott szerezni, hogy átszabta az apja által alapított pártot, a nevét Nemzeti Frontról Nemzeti Gyűlésre változtatta, nem tesz rasszista kijelentéseket, kivette a pártprogramból az EU-s kilépés kezdeményezését.

Kapcsolódó

További húzása, hogy helyettese a 25 éves Jordan Bardella, így nem csoda, hogy a Financial Times riporterei találkoztak olyan tinédzserekkel akik szerint Le Pen nem rasszista, csak azt akarja, hogy Franciaország legyen Franciaország. A választási szakértők annyit tesznek ehhez hozzá, hogy a fiatal szavazók megnyerése kevés a jövő évi győzelemhez. Szükség lenne még a mérsékelt jobboldalról is elcsábítani választókat, azok közül a szavazók közül, akikre az utóbbi időben Macron is előszeretettel „vadászik”.