Moszkva kész tízmilliárd euró hitelt nyújtani Budapestnek két új orosz atomreaktor telepítéséhez Magyarország egyetlen nukleáris erőművében. Ez a legújabb húzás azoknak a sakklépéseknek a sorában, amelyekben az orosz kormány energetikai és pénzügyi szerződésekbe burkolva visszaépíti befolyását Kelet-Európában. Ezzel a felütéssel indítja a Financial Times (FT) a tegnapi Orbán-Putyin találkozón aláírt atomenergetikai együttműködésről szóló tudósítását.
A szerződésre azt követően került rá a magyar miniszterelnök és az orosz elnök aláírása, hogy Moszkva a múlt hónapban 15 milliárd dollár hitelt ajánlott fel Ukrajnának és jelentősen mérsékelte a déli szomszédjának szállított földgáz árát - emlékeztet az FT.
Nem sokkal ezután kétmilliárd dolláros kölcsönt kapott Fehéroroszország, egy vezető ukrán tisztviselő pedig a héten szivárogtatta ki a sajtónak, hogy orosz bankok készek hatmilliárd dollár hitelt nyújtatni két ukrán atomerőmű építésének befejezéséhez és más elektromosenergia-termelési projektekhez. Lilit Gevorgyan, a londoni IHS Global Insight tanácsadó cég elemzője viszont úgy látja, hogy nem hasonlítható össze Ukrajna és Magyarország helyzete - idézte a Bloomberg a szakértőt. Az utóbbi tagja az EU-nak és sokkal jobb pénzügyi helyzetben van, mint az előbbi, így a tegnapi megállapodás a felek kölcsönösen előnyös üzletének látszik.
Meg lesz magyarázva
A Magyarországgal kötött üzlet része Orbán Viktor és a kormányzó Fidesz nagy hátraarcának. Ellenzékben még hevesen bírálták az előző szocialista kormányt azért, mert nem volt képes többcsatornássá tenni Magyarország energiaellátását, s így nem mérsékelte az ország függését az orosz energiahordozó-szállításoktól. Oroszországi forrásból származik a magyar olaj- és gázfelhasználás háromnegyede.
Az FT elemzőkre hivatkozva leszögezi, hogy az atommegállapodással Budapest meg akarja erősíteni pozícióját a gázármegállapodás felújításáról szóló tárgyalások kezdete előtt. Az orosz gáz árának leszorítása segítené Orbánt a lakossági energiaárak lefaragásában, amit a kormányfő választási kampányának központi témájává tett. Orbán várhatóan a kormány pragmatikus energiapolitikájának győzelmeként tálalja majd az ügyletet, ami része az orosz és kínai befektetők megnyerését szolgáló keleti nyitásnak.
Minek ez a rohanás?
A Reuters idézi a Magyar Szocialista Párt, a legnagyobb ellenzéki erő közleményét, amely szerint ha a demokratikus ellenzék győz a választásokon, akkor az MSZP vezette kormány felül fogja vizsgálni a tegnap kötött megállapodást. Álláspontjuk szerint egy ilyen szerződést csak széles szakmai-társadalmi megegyezés alapján lehet aláírni. Idézik emellett Szél Bernadettet, a liberális-zöld LMP képviselőnőjét, aki szerint Orbán gyakorlatilag eladta Magyarországot az oroszoknak.
A legfőbb kérdés, amire tudnunk kellene a választ az, hogy a paksi bővítésről tényleg ilyen rohamtempóban kell-e dönteni - mondta a hírügynökségnek Ámon Ada, az atomerőmű bővítését ellenző Energia Klub tanácsadó szervezet igazgatója. Szerinte korai még elkötelezni magunkat, hiszen 2008 óta csökkent a magyar energiafelhasználás, ezen belül az áramfogyasztás is. Oroszországtól vesszük a nukleáris tüzelőanyagot, a földgázt, az olajat, így energiaforrásaink nagy része onnan származik - tette hozzá.
Lázár János miniszterelnökségi államtitkár szerin Paks bővítésével nem erősödik Magyarország függése Oroszországtól, ezzel szemben az energiaellátás biztonsága javul. Már most is elkötelezettek vagyunk az orosz technológiának 2037-ig - amikor a régi blokkok üzemideje lejár -, ezért az új szerződés csak fenntartja ezt a magyar gazdaságnak hasznos viszonyt.