A népszavazások kiírásával kapcsolatos tevékenységek határidői közül több esetben csak az ügyintézési határidő maximumát határozza meg a törvény (tehát ha az állami szervek nagyon sietnek, ezeket lehetne csökkenteni), ám a törvényben vannak olyan határidők, amelyeket muszáj kivárni. A menetrendben szereplő két jogorvoslati határidőt (összesen 20 nap) és a népszavazás kitűzésétől a megtartásáig szükséges minimum 50 napot - írja a Lakmusz hírportál.
Ez összesen minimum 70 nap. Mivel az ellenzék a választás előtt 73 nappal adta le az aláírásokat a Fudan egyetemmel és a munkanélküliségi-szabályozás megváltoztatásával kapcsolatban, ez azt jelenti, hogy az állami szerveknek összesen három nap alatt kellene elvégezniük az összes többi lépést az aláírások ellenőrzésétől kezdve a népszavazás napjának kitűzéséig.
Az elmúlt napokban több ellenzéki politikus is arra hivatkozott, hogy a népszavazás megtartásához szükséges határidőket azért lehet jelentősen lecsökkenteni, mert április 3-ra már egyébként is ki van írva a kormány által kezdeményezett népszavazás. Az ellenzéki népszavazás kérdéseit erre “tűznék rá”.
Nem megy
Ezt a népszavazási törvény egyik szabályára alapozhatják, miszerint“ (2) A népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha a) más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, b) annak időpontjáig legalább ötven nap van hátra, és c) az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.”
László Róbert, a Political Capital választási szakértője erre azzal reagált, hogy a „gyorsító sáv”, illetve a rátűzés, amire az ellenzéki politikusok hivatkoznak, 70-90 napról 50-70 napra csökkentheti a népszavazás kitűzésétől annak megtartásáig eltelő időt. Ez azonban semmilyen más határidőt nem befolyásol, más pontokon nem rövidíti le a folyamatot, ahogy a rendkívüli ülés összehívása sem tenné lehetővé, hogy április 3-án megtartsák a népszavazást.