Nina Renshaw egészségügyi szakértő szerint a légszennyezés a közegészségügy és az éghajlatváltozás kapcsolódási pontjai, ugyanakkor még mindig nem tudja sok ország kihasználni a tiszta levegő és a klímavédelem egészségügyi előnyeit. Leszögezi, hogy a tisztább levegő drámaian csökkentené a szívbetegségben, stroke-ban, asztmában és tüdőrákban szenvedők számát.
A Globális Éghajlat- és Egészségügyi Szövetség (GCHA) megvizsgálta, mely országok foglalják bele a levegőminőséget nemzeti éghajlat-változási terveikbe. 170 ország terveit vizsgálva a Bizottság arra jutott, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok jobban teljesítenek e tekintetben, mint a világ legnagyobb gazdaságai – jegyzi meg az Euronews.
A lista élén Kolumbia és Mali áll, akik a lehetséges 15 pontból 12-őt értek el.
Kolumbiában fontosnak vélik, hogy a légzőszervek egészségét a levegőminőséggel kapcsolatos intézkedésekkel védjék. Erre irányuló szakpolitika is kialakulóban van az ország egészségügyi ágazatában.
A nyugat-afrikai Mali pedig felhívja a figyelmet a feketeszén káros egészségügyi hatásaira, valamint arra, hogy a PM2,5 szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémákhoz vezethet.
Magas tisztasági pontszámmal bír még Pakisztán, Nigéria, Togó és Elefántcsontpart is. Azonban 100 ezer lakosra vetítve 80 haláleset köthető a légszennyezéshez. A GCHA szerint ez azt mutatja, hogy nagyobb finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ezek a nemzetek megvalósíthassák levegőtisztasági terveiket.
Európában két ország veszi figyelembe a leginkább a levegőminőségi szempontokat: Moldova és Albánia. A kontinens többi országa azonban döntően a rangsor hátsó részén helyezkedik el. Az EU kötelezettségvállalásai a törekvések ellenére nem teszik egyértelművé a légszennyezés, az egészség és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatot.
Emiatt pedig elmarad az olyan országoktól, mint Kanada vagy Kína.
A lista legalján Indonézia és Szaúd-Arábia áll, itt lényegében semmilyen levegőminőséget javítani hivatott tervezet nincs kilátásban.
Európa lakosságának már csak két százaléka jut tiszta levegőhöz
Egy vizsgálat szerint az európaiak 98 százaléka rendkívül szennyezett levegőt lélegzik be, ami nagyjából 400 ezer ember halálához vezet évente.Bővebben--->