Az egyezség alapján, amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
Sunak a Hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok "a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat".
A G7-csoport deklarált célja az - és a brit pénzügyminiszter is erre utalt -, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
Csapás Magyarországnak
Az adókedvezményekkel nemzetközi befektetéseket az országba vonzó magyar modellre ez komoly csapást jelent. A magyar gazdaság az elmúlt években a bőkezűen osztott állami támogatásokon túl, leginkább azzal tudott nemzetközi nagyvállalatokat az országba csalogatni, hogy az Európai Unióban a legalacsonyabb társaságiadó-kulcsát vezette be 2017-ben. Az akkor 9 százalékra mérsékelt teher szinte adóparadicsommá tette Magyarországot például az Egyesült Államokkal összehasonlítva, ahol ez a céges eredményekre rakódó teher 21 százalék.