Volt egy sajátos hozadéka annak, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke felvette, hogy országa megvásárolná Grönlandot Dániától: előre jelezte mire számíthat a világ a G7-országok hét végi csúcstalálkozóján - indítja pikírt stílusban írt háttércikkét Edward Luce, a Financial Times (FT) Egyesült Államokkal foglalkozó publicistája. Szerinte a világ legfejlettebb hét országának vezetője egyik legbizarrabb csúcsértekezlete előtt állt augusztus harmadik hetében.

Az ilyen tanácskozások célja, hogy megkönnyítsék a globális problémák kezelését, ám a G7 találkozói Trump megjelenése óta éppen ellenkező eredményt hoztak: a világ zavarosabb, nehezebben menedzselhető lett, mint volt, a helyzet romlott ahhoz képest, mint ha az elitklub tagjai egyáltalán nem találkoztak volna egymással. Az FT publicistája úgy véli a Grönlandra tett ajánlat a legjobb ízelítő volt abból, mi várható a politikai főétkezésre összegyűlő vezetőkre.

Kapcsolódó

Mindent bele!

A grönlandi incidens minden összetevőt tartalmazott, ami hozzájárulhat a világ káoszba süllyedéséhez. Először is megmutatta mit gondol az amerikai elnök a nemzetközi diplomáciáról. Egy ország neki pusztán egy ingatlan, aminek megvételére ajánlatot tehet. Ez esetleg működhet fordítva is: az oroszok végül is szívesen visszavásárolnák az USA-tól Alaszkát.

Másodszor megmutatta, hogy Trump utálja a szövetségeket. Miután a dán vezetés elutasította az országához tartozó területről folytatandó alkut, az elnök lemondta előre eltervezett szeptemberi dániai látogatását, világossá téve, hogy semmire sem tartja az országok közti baráti viszonyt. Ötven dán katona halt meg amerikaiak mellett harcolva Afganisztánban, ami az ország népességéhez viszonyítva jóval nagyobb áldozat, mint amit az USA hozott.

Végül harmadszor Trump jelezte G7-es kollégáinak, hogy magasról tesz közös problémájukra, a klímaváltozás elleni harcra. Grönland pusztán azért érdekli, mert a globális felmelegedés miatt elolvad a jégtakarója, s ezzel kibányászhatóvá válnak korábban elérhetetlen nyersanyagkincsei. Szerinte a klímaprobléma nem létezik, kivéve, ha lehetővé teszi, hogy pénzt csináljanak belőle.

Hab a tetejére

A grönlandi közjáték végén Trump még feltette a habot a torta tetejére: azt ajánlotta, hogy vegyék vissza Oroszországot a G7-be ismét G8-ra bővítve az elitklubbot. Tette ezt öt évvel azután, hogy Moszkva annektálta a Krím félszigetet, felrúgva az 1994-es budapesti megállapodást, amelyben elismerte Ukrajna területi egységét. A regnáló amerikai elnök az FT cikkírója szerint eszerint úgy gondolja, hogy minden országnak érvényesítenie kell erejét másokkal szemben. A nagyok viselkedésére nem érvényesek szabályok, a kicsit nem számítanak. Ukrajna rendelkezése a Krím felett éppúgy figyelmen kívül hagyható, mint Dániáé Grönland felett.

Trump saját színjátékává tette a G7 korábbi két csúcsát is, amelyeken részt vett. Két éve Szicíliában azzal vonta magára a figyelmet, hogy bejelentette: kilépteti az USA-t a párizsi klímamegállapodásból. Tavaly Kanadában megtagadta a közös közlemény aláírását és idő előtt faképnél hagyta kollégáit.

Rossz előjelek

És az idei előjelek nem sok jó ígérnek a garabonciás elnök hangulatát illetően. Egyre erősebbek az előjelek, hogy az amerikai gazdaság egy évvel az elnökválasztás előtt recesszióba csúszhat. Trump újraválasztási esélye gyengültek, külpolitikája kudarcsorozat. Észak-Korea például a nukleáris leszerelés helyett újabb ballisztikus rakétákat tesztelt, az európai országok nem hajlandók követni az USA-t az iráni atomalku felrúgásában, a Trump szerint legyőzött ISIS terrorszervezet újra robbantott, így az elnök aligha teljesítheti azt azt ígéretét, hogy kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból.

Ezért aztán nagyon kéne neki egy siker a külpolitikában. Adódna Kína féken tartása, amiben Európa is szívesen vele tartana, hiszen zavarja a szabályokra fittyet hányó ázsiai behemót felemelkedése. Trump azonban ezen a téren is szólózik: úgy gondolja, egyedül móresre taníthatja Pekinget. Neki ugyanis nem az a baja, hogy Kína nem tartja magát a gazdasági viselkedési szabályokhoz, hanem az, hogy nem úgy ugrál, ahogy ő fütyül.

A jog uralmának elve idegesíti az elnököt, mert az útjában áll, és ez csökkenti az esélyét annak, hogy a G7 franciaországi hétvégéje újabb zűrzavar nélkül zárul. Talán eszébe jut Trumpnak, hogy ajánlatot tegyen Európa valamelyik területének megvásárlására - hátha megkapná, amit akar, amit sikerként tálalhatna rajongótáborának. Ma már ez a feltételezés sem teljesen abszurd. Az FT publicistája szerint kicsi az esélye annak, hogy a nyugati világ megússza vezetőinek csúcstalálkozóját újabb kínos csapás nélkül.