Ha a probléma nem oldódik meg a napokban, márpedig erre jelenleg kevés esély látszik, rányomhatja a bélyegét a G7-országok vezetőinek hirosimai csúcstalálkozójára az amerikai adósságplafon emelésével kapcsolatos dilemma – írja a Reuters.

Az esemény május 19-e és 21-e között zajlik majd.

Joe Biden amerikai elnök a héten már tárgyalt az adósságplafon kérdéséről Kevin McCarthyval, az Egyesült Államok Képviselőházának republikánus házelnökével, sokkal előrébb azonban nem jutottak. A tárgyalás után kijelentették, további megbeszélésekre lesz szükség.

Az adósságplafon elérésével az amerikai kormánynak nincs felhatalmazása a hitelfelvételre, a kongresszusnak fel kell ehhez függeszteni vagy módosítani kell a korlátozás mértékét, ami jelenleg 31,4 ezermilliárd dollár. Ezt az értéket januárban érte el az Egyesült Államok.

Ez egyébként olyannyira nem ritka jelenség az USA-ban, hogy 1960 óta a BBC szerint összesen 78 alkalommal emelték, bővítették vagy vizsgálták felül az adósságplafont.

Most mindenesetre némileg bonyolítja a helyzetet a demokraták és republikánusok közötti feszült állóháború, ami

akár technikai csődbe is hajszolhatja az Egyesült Államokat, történelme során először.

A Republikánus Párt ragaszkodik ahhoz, hogy az adósságplafon emeléséhez csak akkor járulnak hozzá, ha a Demokrata Párt vállalja a kormányzati kiadásokat visszavágását a következő évtized során. Joe Biden amerikai elnök szerint azonban nem lenne szabad összemosni az adósságplafon emelését költségvetési kérdésekkel. „Ez két teljesen külön ügy, egymástól függetlenek, ezt szögezzük le már most” – hangsúlyozta.

A világ a pálya széléről drukkol

Már a csúcstalálkozót előkészítő, csütörtökön kezdődő háromnapos niigatai megbeszéléssorozat előtt is, amelyen a G7-országok pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői mellett részt vett például az eurócsoport elnöke, Paschal Donohoe is, magyarázkodásra kényszerült Janet Yellen.

A fizetésképtelenség veszélybe sodorná azokat az eredményeket, amelyekért az elmúlt években olyan keményen megdolgoztunk a pandémiából való felépülés során. Ráadásul olyan globális visszaesést idézne elő, amely még jobban visszavetne minket

– mondta az amerikai pénzügyminiszter Niigatában, a megbeszélések megkezdése előtt sajtótájékoztatón.

Az adósságplafonnal kapcsolatos dilemma a csúcstalálkozó idei házigazdájának, Japánnak különösen kínos kérdés, mivel az ázsiai ország az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője.

A japán pénzügyminiszter, Shunichi Suzuki ennek ellenére azt mondta, a részletekbe semmiképp nem mennek bele a G7-egyeztetések során. Helyette inkább azt vitatják meg, miként lehetne jobban kezelni a pénzügyi rendszer kockázatait, valamint közösen levonják a közelmúltbeli amerikai bankcsődök tanulságait.

„A G7-országok nem tudnak megoldással előrukkolni egy tisztán amerikai belpolitikai ügyben, bár a vezetők megerősíthetik azon elhatározásukat, hogy legrosszabb esetben is együttműködnek a piacok stabilizálása érdekében” – jelentette ki Takahide Kiuchi, a Nomura Kutatóintézet elemzője.

Egyedül Washington felelős azért, hogy megoldás szülessen. Ha viszont nem jól sülnek el a dolgok, az összes többi ország is cipeli a terhet

– tette hozzá a szakértő.

Ukrajna megkerülhetetlen téma maradt

A japán pénzügyminiszter már a niigatai egyeztetés megkezdése előtt elárulta, előterjesztenek egy tervet, amelynek keretében ezermilliárd dollárt mobilizálnának azon Ukrajnával szomszédos országok megsegítésére, akik befogadják a megtámadott államból menekülőket.

A finanszírozást az állami tulajdonú Japán Nemzetközi Együttműködési Bankon (JBIC) keresztül biztosítanák, amely jellemzően hitelezés, garanciák és tőkebefektetés formájában nyújt segítséget, az egyes projektek finanszírozási szükségleteinek függvényében.

Shunichi Suzuki hozzátette, az új finanszírozás révén a japán cégek befektetéseinek is szeretnének megágyazni az érintett országokban.

„Fel akarjuk gyorsítani a nemzetközi együttműködést, amely a globális gazdaság nehézségeinek leküzdéséhez szükséges” – mondta.

Ukrajna támogatásának kérdése várhatóan a hirosimai csúcstalálkozón is meghatározó téma lesz, a G7-országok vezetői egyeztetnek majd

  • esetleges további fegyverszállítmányokról,
  • politikai támaszról, ezen belül például szankciókról, bár újabbakról egyelőre nem volt szó, inkább a korábban bevezetettek hatékonyabb érvényesítése lehet a kérdés
  • és a háború sújtotta ország anyagi megsegítéséről is tárgyalhatnak.