A Kreml szombaton felfüggesztette részvételét a fekete-tengeri megállapodásban, arra hivatkozva, hogy az Oroszországhoz csatolt Krímben a flottája ellen állítólag súlyos dróntámadást hajtott végre az ukrán hadsereg. Kijev szerint Oroszország ürügyet keres a megállapodásból való előkészített kilépésre, Washington pedig azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy fegyverként használja az élelmiszerek exportját. 

A búzapiacok nagyon érzékenyen reagáltak Moszkva nyolc hónapja tartó ukrajnai inváziójának fejleményeire, mivel mindkét ország a világ legnagyobb búzaexportőrei közé tartozik. Ukrajna emellett jelentős kukoricaszállító is. Ráadásul főleg a szegényebb észak-afrikai és közel-keleti térségeket látják el gabonával.

A gabonaexport folyosó létrehozása – amely lehetővé tette több mint 9 millió tonna gabona és olajos magvak szállítását az ukrán kikötőkből – hozzájárult a gabonapiacok stabilizálásához és a globális áremelkedés megfékezéséhez, miután azok rekordszintre ugrottak. Ukrajna szerint most 218 hajót tartanak vissza az oroszok, miután a Kreml már nem engedélyezi a szállításokat.

Jön az áremelkedés, újra

Ez a viszonylagos nyugalom valószínűleg véget ér, amikor a chicagói és a párizsi búza, a világ két legaktívabb búza határidős kontraktusa hétfőn megkezdi a kereskedési hetet.

Oroszország bejelentése minden bizonnyal felfelé hajtja az árakat, és a hét elején nagy valószínűséggel emelkedés lesz a jegyzéseknél, egyszerűen azért, mert kevesebb gabona fog Ukrajnából érkezni

– mondta Arthur Portier, az Agritel tanácsadó cégtől a Reutersnek. A jóslatához nem kell nagy képzelőerő: a jelentések szerint az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkbe szánt gabona felvásárlása Oroszország döntése után teljesen leállt.

Az argentin szárazság és a kelet-ausztráliai özönvízszerű esőzések tovább fokozták a kínálattal kapcsolatos aggodalmakat, mivel kétségeket ébresztettek a déli félteke búzaexportőreinek közelgő betakarításával kapcsolatban. Ugyanakkor az Európai Unióból érkező élénk szezon eleji szállítások miatt az ottani többlet csökkent.

„A probléma az, hogy a többi nagy exportőr ország körében is csökken a búzakínálat” – mondta Portier.

A folyosó felfüggesztése vásárlási rohamot válthat ki Chicagóban, ahol a befektetési alapok nettó short pozícióval rendelkeznek. A CME Group napi limiteket alkalmaz az ármozgásokra, a chicagói búzakontraktus jelenlegi 0,70 dolláros felső határa a pénteki 8,29-1/4 dolláros vékánkénti záróárhoz képest legfeljebb 8,4 százalékos emelkedést jelent.

Carlos Mera, a Rabobank mezőgazdasági árupiaci kutatásainak vezetője szerint a búza határidős jegyzése 5-10 százalékkal ugorhat, de a reakció elhalványulhat, mivel Moszkva kilépését a megállapodásból részben várták, miközben Oroszország exportja nőtt. A piaci szereplők azt is figyelik majd, hogy a korridorról szóló megállapodás megmenthető-e, mivel az ENSZ folytatja a tárgyalásokat.

A folyosó hiányában egyes kereskedők és elemzők szerint Oroszországnak nincs extra logisztikai kapacitása a hiány pótlására, ami növeli a tartósan magas árak kockázatát. Vagyis Vlagyimir Putyin elnök lépése tovább feszíti a piacokat.

Mindenhol drágább lehet a kenyér

A hír azért különösen rossz az egész világnak, mert a gabonaszállításokat erősen meghatározza a jelenlegi alacsony kínálat. Így például hiába Afrika és a Közel-Kelet a fő felvásárlója az ukrán gabonaterményeknek, azokat a piacokon megpróbálják majd pótolni. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon például hiába van hivatalosan exporttilalom a búzafélékre, importálni jóval nehezebb lesz a terményeket.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 137,2 ezer forint/tonna, ami 65 százalék magasabb az egy évvel korábbihoz képest október első hetében. A takarmánybúza 130,4 ezer forint/tonna, 55 százalékkal drágább, mint tavaly, a takarmánykukoricáé 138,4 ezer forint/tonna, ami 63 százalékos emelkedés.

Mindez a liszt, így a kenyér és más pékáruk árára is kedvezőtlen hatással lehet. Október elején a Magyar Pékszövetség már jelezte, hogy a liszt ára háromszorosára nőtt, nagyon nagy mértékben nőttek az energiaárak, a bérek és a logisztikai költségek is, ráadásul információik szerint a liszt árának emelkedése még nem állt meg, ugyanis októberben is emelést terveznek a malomipari vállalatok.

Magyarország abszolút rekorder ebben, ugyanis az áremelkedés 65,5 százalékos, amellyel nem csak az átlagot haladja meg háromszorosan, de duplája a második helyen álló Litvánia kenyérár-emelkedésének is.