Valószínűleg nem lépik meg, de benne van az is a pakliban, hogy az oroszok leállítják a gázszállítást Európa felé, ha az orosz-ukrán válság súlyosan elmérgesedik.

Abban az esetben például ha hónapokon keresztül egyetlen köbméter sem érkezne belőle, akkor sem fogyna ki a gázból Európa (kiépültek ugyanis azok a vezetékek a Balti- és a Fekete-tenger alatt, amelyek miatt ez nem járna olyan drasztikus következményekkel, mint az orosz-ukrán gázvita 2006-ban és 2009-ben), mégis egy ilyen esetben komoly gazdasági következményekkel lehetne számolni - írja a G7.

Az orosz vezetés mindeközben azt mondja, hogy esze ágában sincs megtámadni Ukrajnát, ők csak biztonsági garanciákat akarnak a Nyugattól, ha pedig ezt nem kapják meg, akkor „haditechnikai választ” fognak adni – csak azt nem tudja senki, hogy ez mit jelent.

Mindenesetre pusztán pénzügyi szempontból kedvező az oroszok számára a feszültség fenntartása, hiszen így az európai gázárakat újra sikerült megawattóránként 70 euró körüli szintről 90 euró fölé feltornázni a meghatározó európai gáztőzsdén.

A JPMorgan amerikai befektetési bank szerint a magasabb áraknak köszönhetően a Gazprom profitja idén meghaladhatja a 90 milliárd dollárt, miközben 2019-ben ez még csak 20 milliárd volt. Az is sokatmondó, hogy a tavalyi utolsó negyedévben több bevételre tett szert az orosz költségvetés a földgáz (ez 20,8 milliárd dollárt tett ki), mint a kőolaj (ez 18,5 milliárd dollárt hozott) exportjából, amire 2008-ban volt utoljára példa.

A hazai gáztározók töltöttsége miatt nem kell különösebben aggódni, a vállalkozások úgyis piaci áron kénytelenek venni az energiahordozót.

Michael Stoppard, az IHS Markit kutatócég szakértője szerint jelenleg nagyjából napi 230 millió köbméter földgázt szállít az EU-ba Oroszország. Ha ez teljesen kiesik, akkor a cseppfolyósított földgáz (LNG) potenciálisan elérhető pluszmennyiségével – és az ennek befogadásához szükséges európai infrastruktúra kapacitásával – számolva 50 millió köbmétert fedezhetnek LNG-szállítások.

Az áramtermelésben nemrég leállított atom- és széntüzelésű hőerőművek újraindításával, a meglévők kihasználtságának növelésével ki lehet váltani további napi 40 millió köbmétert. A fennmaradó 140 millió köbméter pedig – noha viszonylag alacsony a töltöttségi szintjük – fedezhető az európai gáztározókból mintegy négy és fél hónapon keresztül, átlagos időjárást feltételezve - írja a portál.

Kapcsolódó