Közép-Európában az energiaellátás biztonsága mindig is kritikus fontosságú stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés volt. A földgáz pedig rendkívül fontos szerepet játszik ebben, és ez nem csupán magyar vagy térségbeli, hanem kifejezetten európai jelenség - mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a földgáz-felhasználás mértéke 2020-ban 400 milliárd köbméter volt az Európai Unióban, és mértékadó vélemények szerint ezen energiaforrás jelentősége a belátható jövőben nem is fog csökkenni. Ennek kapcsán elmondta, hogy az EU gázfelhasználásának 48 százaléka tavaly a Gazpromtól származott, s az idei év első hét hónapjában 23 százalékkal nőttek a vállalat európai irányú szállításai. A második helyen a norvég források álltak az előző évben 24 százalékkal.
"Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is" - fogalmazott.
A realitás az, hogy valós, működőképes alternatívák hiányában Magyarország energiaellátását jelenleg legbiztonságosabban, legkiszámíthatóbban a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés keretében lehet garantálni. A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.
A külgazdasági és külügyminiszter ezen részletek ismertetését követően azt is elmondta, hogy az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában.
"Lehet hangzatos nyilatkozatokat tenni diverzifikációról", de a helyzet az, hogy bár Magyarország "elvégezte a házi feladatát", számos más szereplő még nem teremtette meg az infrastrukturális feltételeit ennek - mondta.
Augusztus végén jelentették be, hogy egyezség jött létre a Gazprommal a szeptember végén lejáró, most érvényben lévő szerződés helyébe lépő, újabb hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés részleteiről. A ceremónián Jelena Viktorovna Burmisztrova, a Gazprom elnökhelyettese is üdvözölte a megállapodást, és mindenekelőtt a földgáz fontosságát hangoztatta a beszédében. Rámutatott, hogy a klímacélok teljesítése érdekében különösen fontos ennek a biztonságos és hozzáférhető energiaforrásnak a használata. Érintette röviden a szállítási útvonalak diverzifikálásának kérdését is, kiemelve, hogy október 1-jétől hat másik európai államot követően már Magyarországra is fog az új déli irányból érkezni földgáz.
Az oroszok Európát hibáztatják a magas gázárakért
Nem a Gazprom, hanem a kiszámíthatatlan megújuló energiaforrásokat megbénító időjárás, az európai energiapolitika és árképzés, valamint a cseppfolyós földgáz (LNG) szállítóinak a sokkal többet fizető ázsiai piacokra való átorientálódása felelős az európai gázárrobbanásért orosz illetékesek szerint. Az orosz gázipari vállalat, amely idén eddig is rekordmennyiséget szállított Európába, kész tovább növelni az exportot.
"A Gazprom kész még több gázt szállítani Európába. Mi több, az összes pótrendelést fogadta. És maradéktalanul teljesíti minden kötelezettségét. Abszolút senkinek sincs panasza, és nem is lehet. Hogy készen áll-e a Gazprom további szerződések aláírására? A Gazprom érdekelt ebben" - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap éjjel a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
A szóvivő negatív propagandának nevezte azt az amerikai követelést, hogy a Gazprom Ukrajnán keresztül növelje a gázszállítást. Rámutatott, hogy a Gazprom "minden körülmények között mindig bizonyította" megbízhatóságát az európai fogyasztóknak - írja az MTI.
Peszkov a rekordmagas gázárakért a harmadik európai energiacsomagot tette felelőssé, amely a monopóliumellenesség szellemében kikötötte, hogy "aki kitermeli a gázt, az nem szállíthatja, aki szállíthatja, az pedig nem adhatja el". A szóvivő szerint ez, az európaiak "nem ésszerű" és "primitív" döntése idézte elő a mostani helyzetet. Európa tengerpartjain sorra épültek a terminálok a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására és átalakítására abban a reményben, hogy ez jelentős áreséshez vezet, de számos nehézség miatt a földalatti tárolókat nem sikerült feltölteni, és ez a helyzet technikai okokból nem oldható meg gyorsan.
A bírálói által a "Kreml propagandistájaként" emlegetett Dmitrij Kiszeljov műsorvezető a Rosszija 1 Vesztyi Nyegyeli című heti hírösszefoglalójában vasárnap este azt hangoztatta, hogy a földgáz szabadpiaci ára, amely a napokban ezer köbméterenként az ezer dollárt is megközelítette, nem orosz ár. Elmondta, hogy Németország a hatályos hosszútávú megállapodások alapján jelenleg ennek a negyedéért, 220 dollárért kapja a gázt.
Kifogásolta, hogy az energiafüggetlenségre és -tisztaságra törekvő európaiak most Oroszországot hibáztatják a kialakult helyzetért, és sürgősen olcsó gázt követelnek tőle Ukrajnán keresztül, ami egyáltalán nem piaci megközelítés, hanem valamiféle testvéri elbánás elvárása.
"Faragatlanul viselkednek, mindig követelnek valamit olyat, ami túlzás, mindenütt csupa gyanakvás, szankció és sértés. Milyen testvériségről lehet itt szó?" - fogalmazott a műsorvezető.
Rámutatott, hogy az amerikaiakkal szemben, akik LNG-dömpinget ígértek Európának és ehelyett Ázsiába szállítanak, nem hangzik el hasonló követelés. Megjegyezte, hogy az azonnali piaci ármozgásokhoz igazodó LNG-szállítóktól nem lehet hosszú távon olyan stabil szállítást elvárni, mint azoktól, akik hosszútávú vezetékes exportra szerződtek.
Hangsúlyozta, hogy a Gazprom tartja magát az európai szerződésekhez és zökkenőmentesen szállít. Lengyelországba 11,4, Finnországba 19, Görögországba 12,8, százalékkal Bulgáriába 52,3, Olaszországba 15, Németországba 35,8, Romániába pedig 347,6 százalékkal több földgázt szállított, mint tavaly.
Nehezményezte, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség sürgette az orosz gázszállítások növelését, ugyanakkor Európát nem szólította fel a már üzemkész Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítására. Kiszeljov idézte Alekszej Millert, a Gazprom igazgatótanácsának elnökét, aki szerint az európai tárolókból most 23 milliárd köbméter gáz hiányzik, amit az őszi-téli idényre már nem lehet maradéktalanul pótolni.
Szergej Komlev, a Gazprom Ekszport szerződésszerkesztési és árképzési osztályának vezetője a gázvállalat belső magazinjának legfrissebb számában azt írta, hogy történelmi csúcsot ért el a vezetékes orosz gázszállítás Európába. A Komlev cikkében szereplő adatok szerint Európa 2021 első félévében 31,5 milliárd köbméterrel, azaz 33 százalékkal növelte a vezetékes gázimportot.
A Gazprom kitermelése július végére elérte a 298,2 milliárd köbmétert, 18,4 százalékkal ugrott meg a tavalyi év azonos időszakához képest.
"Ugyanakkor a vállalat gázexportja 23,2 százalékkal nőtt, a távoli külföldre (volt Szovjetunió területén kívülre) irányuló szállítások pedig 115,3 milliárd köbméterre emelkedtek. Ezek az adatok bizonyítják, hogy abszurdak azok a vádak, amelyek szerint a Gazprom alulteljesít a szállításokban" - írta a vállalati tisztségviselő.
Komlev szerint Németország 2021 első félévében csaknem 44 százalékkal, 28,9 milliárd köbméterre, Törökország több mint háromszorosára, 14,6 milliárd köbméterre, Olaszország pedig 14 százalékkal, 11,4 milliárd köbméterre növelte az orosz gáz behozatalát.
Rámutatott, hogy az időjárás domináns tényezőként befolyásolta a tényleges európai gázfogyasztást, amely az idei első félévben 39 milliárd köbméterrel, 316 milliárd köbméterrel nőtt. Ebből 6,3 milliárd írható az időjárás számlájára. Tavaly ugyanez a tényező 15,9 milliárd köbméterrel csökkentette a fogyasztást.
Komlev is rámutatott, hogy nem jött be az európai országoknak az a számítása, miszerint stabil amerikai LNG-szállítások le fogják szorítani az árakat Európában, ugyanis a magasabb árak már második éve Ázsiába vonzzák a cseppfolyósított tengerentúli gázt. Idén 38,3 százalékkal nőtt az amerikai LNG-export, csakhogy nem Európa, hanem Kína, Japán és Brazília felé. Belgiumba, Olaszországba, Spanyolországba és Törökországba viszont a tavalyinál kevesebb cseppfolyósított gáz érkezett.