Tavaly az európai kontinens nagyrészt átállt a vezetékes orosz gázról más importforrásokra, köztük nem kis részben a cseppfolyósított gázra, azaz LNG-re. Ez kezdetben óriási megrázkódtatást jelentett, az ár rövid időre el is érte a 350 eurót megawattóránként (a 2021 előtti tíz évben átlagosan 20 euró körül volt), azonban ahogy az átállás megtörtént, hiány pedig sehol nem volt, azóta pedig a tizedére esett az ár.
Zárás 50 évvel a fénykor után
A hónap elején volt olyan nap, amikor mindössze 23 euró volt az ár, vagyis lényegében visszatért a korábbi, sok éven át jellemző szintre. Ilyen nagy esés után már indokolt volt egy felpattanás, amire sor is került, de a várhatónál nagyobb lett, amit egy eddig meg nem erősített hír váltott ki. Eszerint a hollandiai groningeni gázmezőt októbertől bezárnák, mivel kifejtése már eddig is földrengésekhez vezetett, így csak vészhelyzetben tervezik használni, az pedig elmúlt.
A Hollandia északkeleti sarkában lévő gázmezőn 1963-ban kezdték meg a kitermelést, ami 1976-ban tetőzött évi 80 milliárd köbméterrel. Ez igen jelentős mennyiség volt, nagy szerepet kapott Nyugat-Európa ellátásában, a holland jóléti állam bevételeit pedig jócskán megnövelte. A 80-as évek közepétől a földrengések egyre gyakrabban jelentkeztek a kitermelés előrehaladásával, ráadásul a kitermelt mennyiség is a felére esett vissza a csúcshoz képest éves szinten.
Több kár, mint haszon
A Bloomberg szerint a régióban lévő közel 330 ezer ház harmada sérült meg a földmozgásoktól, az utolsó 10 évben le is bontottak 3300 épületet, miután lakhatatlanná váltak. A holland kormány jelentős összegeket fizet ki a károsultaknak, miközben a kitermelés az elmúlt évekre töredékére, évi 2-3 milliárd köbméterre esett. A tavalyi válság során növelték a kitermelést, de most, miután a piac kiegyensúlyozott lett, fel akarnak hagyni vele, sőt, az óriási üregeket fel részben fel akarják tölteni betonnal, hogy megszűnjenek a földmozgások.
Piaci reakció
A bezárás mindazonáltal nem lenne visszafordíthatatlan, újabb válság esetén még ki lehetne nyerni valamennyit a megmaradt gázból, de nem akarják, hogy a környék tovább pusztuljon és élhetetlenné váljon, pláne, hogy már nem is jelentős a kitermelt mennyiség. Most a piac a tavalyi emlékek hatására hirtelen megijedt, az ár múlt csütörtökön 50 euróig szaladt fel, pénteken viszont már csak 35 volt a záróár, majd a hét első napján már 30-ig is lenézett.
A holland mező szerepe összességében nem nagy, az európai felhasználás igen kis hányada származik onnan idén, így tényleges, hosszabb távú árbefolyásoló szerepe nincs, a pszichológiai hatás nagyobb, ahogy ez a gyors ármozgásból is látszott. Mindazonáltal az októberi bezárás még nem megerősített, a holland kormány azonban rövidesen dönteni fog.
Hazai gázárak
Az ár vélhetően nem fog önmagában ettől tartósan emelkedni a csekély hányad miatt, így újabb válságnak nem sok esélye van. A hazai árak azonban, melyeken a cégek vásárolhatnak a nagykereskedőktől, még csak részben követték le az eddigi árcsökkenést, mivel sokan fix áron szerződést igen magas, akár 200 eurós áron.
A hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a fix áras gázszerződéseket egy évre, jellemzően októbertől októberig kötötték, így az ezekből meglévő magas árúak 4 hónap múlva futnak ki. Ekkor már az idei sokkal alacsonyabb áron köthetnek újra, de mozgóáras, piactól függő szerződést is köthetnek.
Végső kiárazódás
Ettől az időponttól kezdve sok olyan termék és szolgáltatás előállítási költsége, így akár fogyasztói ára csökkenhet, ahol a jelentős volt a gáz szerepe az energiafelhasználásban, és a fix szerződés miatt magasan maradt az ár. A villanyáram esetében ezek a szerződések, melyeknél most a kormány limitálta az árat, januárban futnak ki, így hasonló inflációcsökkentő hatás jelentkezhet akkor is, vagyis a tavalyi energiaválság akkorra árazódik ki teljesen a gazdaságból.