Közel harminc vizsgált országból Monacóban kellett a legtöbb vagyonnal rendelkeznie ahhoz valakinek, hogy az adott ország leggazdagabb egy százalékába be tudjon kerülni - derül ki a Knight Frank nevű brit tanácsadó cég friss éves elemzéséből. A hercegségben élők körében 8 millió dollár volt az a határ, ami fölött valaki a leggazdagabb egy százalék tagjának érezhette magát, ugyanez a szám Oroszországban 400 ezer dollár volt tavaly év végén - írja a Bloomberg.

A következő a sorrendben az Egyesült Államok és Svájc, itt 5,1 illetve 4,4 millió dollár a "limit". A 2021 Wealth Report című anyag szerint az élbolyban jól látszik, hogy milyen fontos a különbség a különböző ország adózási rendszereiben, hiszen a jövedelem adó hiánya nagyon sok vagyonos embert csábít a Földközi-tenger partján fekvő hercegségbe.

Kapcsolódó

Az idei elemzés szerint a gazdag és szegény országok között tavaly a koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány következtében még tovább nyílt az olló. A monacói egy százalékos határ átlépéséhez jelenleg 400-szor akkora vagyonra van szükség, mint ugyanehhez például Kenyában. Az afrikai országban a Világbank becslése szerint tavaly 2 millió ember süllyedt a szegénységi küszöb alá a járvány okozta válság hatására. Eközben a világ 500 leggazdagabb embere összesen 1,8 billió dollárral növelte vagyonát, élükön az olyan amerikai technológiai vállalkozókkal, mint Elon Musk Tesla vezér és Jeff Bezos, az Amazon alapítója.

Az ultragazdagok számában változatlanul az Egyesült Államok vezeti a rangsort, még akkor is, ha a növekedést itt elsősorban az ázsiai-csendes óceáni régió országaiban tapasztalni, Kínában és Hongkongban. A régió leggazdagabb milliárdosainak összesített vagyona idén már eléri a 2,7 billió dollárt, ez mintegy háromszorosa a 2016-ban mért összegnek. A Knight Frank szerint az ezekben az országokban élők körében meredeken fog nőni az ultragazdagok száma, 2025-re 33 százalékkal él majd több 30 millió dollárnál gazdagabb ember a térségben. A növekedést elsősorban India és Indonézia generálhatja.

A korábban említett, adózásban rejlő különbségek további mozgásokat generálhatnak az ultragazdagok körében. Szingapúrban például nőhet számuk beköltözéssel is, az városállamnak ugyanis kedvező adórendszere és a magánéleti szabályokat tisztelő jogrendszere van. A Knight Frank szerint vagyonos ügyfeleik körében érezhető az aggodalom, hogy a világ kormányai a Covid-19-es járványra válaszként kidolgozott gazdasági mentőcsomagokat később jelentős adóemelésekből szeretnék finanszírozni.