A bérek jobb összehasonlíthatóságáról, valamint a nemi szempontból semleges kritériumokon, a munkaköri besoroláson és a teljesítményértékelésen alapuló bértáblákról fogadott el új szabályokat az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön.

A dokumentum kitér az álláshirdetésekre és a munkakörök megnevezésére is, amelyeknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük, a felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetésmentesen kell lebonyolítani.

  • Az új szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a munkavállalók teljes körű tájékoztatást kapjanak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban.
  • A munkaszerződésekben pedig nem lehet megtiltani, hogy egy munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve azt, hogy mások fizetéséről tájékozódjon.

Átláthatóvá válnak a fizetések a közép- és nagyvállalatoknál

Átláthatóbb gyakorlatot ír elő a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak a fizetések meghatározására egy új uniós irányelv, amelyet mai plenáris ülésén nagy többséggel megszavazott az Európai Parlament. A cél elsősorban a nemek közti diszkriminatív bérkülönbség csökkentése. Bővebben>>>

Küzdelem a bérszakadék ellen

Ha a bérjelentések legalább 5 százalékos nemek közötti bérszakadékot mutatnak, a munkáltatóknak a munkavállalók képviselőivel együttműködve közös bérértékelést kell végezniük.

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat – például pénzbírságot – kell bevezetniük a szabályokat megsértő munkáltatókkal szemben, és jogsértésnél a munkavállalónak joga lesz kártérítést követelni.

Az új szabályok hatálya most először terjed ki az interszekcionális megkülönböztetésre és a nem-bináris személyek jogaira is.

 

Megvan, miért nőtt tovább a nők és férfiak közötti bérolló

Tavaly 17 százalék volt Magyarországon a nők és férfiak bére között a különbség, az elmúlt tíz évben még tovább nyílt a két nem közötti bérolló. A KSH-tanulmánya szerint a bérfeszültséghez jelentősen hozzájárul az orvosbérek emelkedése és a felsőoktatási intézmények fenntartóváltása, ami miatt a férfiak körében jelentősen megnőtt az egyetemi, főiskolai oktatók, tanárok aránya. Bővebben>>>

Nőnek a munkáltatók terhei

A EP arról is rendelkezett, hogy a bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét.

Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.

Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő javaslatát a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére. Az Európai Parlament után, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanácsnak hivatalosan még jóvá kell hagynia az új irányelvet annak hatályba lépése előtt.

A magyar kormány a nemi egyenlőség mellett voksolt, harmadik semleges nemet nem fogad el

Kósa Ádám a Fidesz EP-képviselője az új szabályzatot megvitató csütörtöki eszmecsere keretében megerősítette, hogy a magyar kormány teljes mértékben támogatja a nemi egyenlőségre irányuló törekvéseket, azonban felhívta a figyelmet, hogy az EU „ezt a nemes célt kihasználva jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a nőkön és férfiakon kívül létezik egy harmadik, semleges nem is”.

Hiába iktatjuk törvénybe, hogy a Föld lapos, attól még nem igaz. Az Európai Unió úgy gondolja, hogy ha leírja egy irányelvben – amelyet minden tagállam köteles átültetni a nemzeti jogába –, hogy orvostudományi és biológiai kutatások nyomán mára elismert, hogy az ember nemcsak férfi vagy nő lehet, akkor ez igaz lesz

– mondta Kósa Ádám.

Felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződést (EUMSZ) egy irányelvben próbálják meg átírni, arra hivatkozva, hogy az 1957-ben írt szöveg elavult. A képviselő felhívta a figyelmet, „az EUMSZ módosítása kizárólag a tagállamok egyhangú döntésével lehetséges. Nagyon veszélyes precedenst teremt, hogy a szöveg módosítása helyett csak rásütjük, hogy elavult és a benne foglaltakat másként kell érteni. Ez a jog megcsúfolása” – fejtegette a képviselő.