2024-től bevezetésre kerül a globális minimumadó, amelyhez immár Magyarország is csatlakozik. Ennek lényege, hogy a legalább két évig 750 millió eurós árbevétellel rendelkező vállalatokra lép életbe most a szabályozás. A mérték 15 százalék, ebbe azonban beleszámíthatnak helyi adók, különadók, tehát nem kell feltétlenül a nyereségadónak elérni ezt a mértéket.
Több lépésben vezetik be
A globális minimumadó lényege, hogy az egyes országok által a cégekre kivetett eltérő szintű nyereségadó ne vezessen oda, hogy a több országban működő cégek központjukat az alacsony adózású helyre viszik, adójuk minél nagyobb hányadát ott fizetik meg, miközben a tényleges tevékenység szerinti országokban arányában jóval kevesebb adót fizetnek. Ez persze csak akkor éri meg nekik, ha a teljes adóterhelés sokkal kisebb, vagyis a nyereségadón kívüli egyéb, a céget sújtó adók összege jóval kisebb, mint máshol.
Most csak a bevezetés első lépése történik meg, így átmeneti vagy teljes mentesség is lehetséges bizonyos vállalkozásoknál, például csak országon belül üzemelő vagy új vállalkozásoknál. Az átmeneti szabályok, mentességek a tervek szerint 2027-ig lehetségesek. Ezt követően már a 750 millió alatti árbevételű cégekre is kiterjedhet a minimumadó, ezért érdemes már most is a cégeknek figyelmet fordítaniuk a kérdésre.
Kalkuláció
A kalkuláció nem egyszerű: a cég országszintű egyedi adózott eredményét kell figyelembe venni, amelyből bizonyos tételek levonhatók. Ez a tört nevezője: a számlálóba kerülnek a cég által befizetett adók meghatározott számítás szerint, és ha a tört értéke kevesebb, mint 0,15 így az adómérték kisebb mint 15 százalék, akkor kell a különbözetet megfizetni, ami egy belföldi kiegészítő adó lesz.
Magyarország is be fogja vezetni az adót, már csak azért is, mert miután nem csak a nyereségadóra vonatkozik, hanem például az iparűzési adóra, innovációs járulékra, extraprofitadóra vagy osztalékadóra is (összesített néven lefedett adó), így viszont az adómérték sok esetben ténylegesen most is eléri vagy meg is haladja a 15 százalékot.
Számviteli módosítások
Hogy mi minősül lefedett adónak, azt jogszabály rögzíti, felmerül például, hogy ami árbevétel alapján kivetett adó, az nem feltétlenül lehet beszámítható, ezért előfordulhat, hogy egyes adónemek kivetésének módja számvitelileg módosulhat. Ez amúgy is célszerű lehet, miután az árbevétel alapú adó esetenként torzíthat, igazságtalan lehet, hisz a különböző gazdasági tevékenyégek esetében rendkívül széles skálán mozog a profithányad: az igen kis profithányaddal működő cégeknél ez akár a teljes eredményt elviheti.
Összességében a jogszabályokat, a gyakorlati alkalmazást úgy próbálják mind hazai, mind nemzetközi szinten kialakítani, hogy igazságtalanul, fölöslegesen ne kelljen kiegészítő adót fizetni, hanem csak olyan esetben, amikor a nagyobb cégek eredményét összességében ténylegesen is olyan kevés adó terheli. Ennek célja, hogy mérsékelje az adóparadicsomok igénybevételének, így a cégek nagyobb arányban fogják ott megfizetni az adót, ahol valós tevékenységük zajlik.