Miért ágál a magyar kormány a globális minimumadó bevezetése ellen, miközben Magyarország globális szinten a húsz legnagyobb vesztes között van offshore adóelkerülés tekintetében a Tax Justice Network nemzetközi adóigazságossági civil szervezet adatai szerint – erről a kérdésről vitázott Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és Pogátsa Zoltán közgazdász.

Az eseményről készült hangfelvétel meghallgatható a Pogi Podcast legújabb epizódjában. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)

A globális minimáladó létrejötte

A globális minimumadó volt gyakorlatilag a válasz arra, hogy világszerte megfigyelhető tendencia a vállalati adókulcs csökkenése, az országok igyekeznek egymás alá licitálni azért, hogy minél kedvezőbb gazdasági környezettel vonzzák magukhoz a befektetőket, a multinacionális nagyvállalatok pedig természetesen élnek is a lehetőséggel. Ez azonban hosszú távon azt eredményezi, hogy míg a cégek profitálnak, az egyes országoknak nincs adóbevételük – magyarázta a globális adó ötletének hátterét Sebestyén Géza.

Ez tulajdonképpen a verseny a fenék felé

- összegezte a globális minimumadó nélküli körülményeket Pogátsa Zoltán.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) körülbelül tíz éve dolgozik már azon, hogy elő tudjon állni egy olyan globálisminimumadó-javaslattal, amely a legtöbb tagállam számára elfogadható. A globális minimumadót végül 15 százalékban határozták meg, és dönthet ugyan úgy egy ország, hogy 3 százaléknyi adót szed csak be a cégektől, de ebben az esetben a különbözetet a vállalat anyaországa beszedheti. A másik, amit ebben a javaslatban rögzítettek, hogy a cégek adófizetési kötelezettsége a bevétel keletkezési helyének megfelelően oszlik szét az egyes országok között, nem tehetik tehát már meg a vállalatok, hogy az összes nyereségük után a legkisebb adókulcsot meghatározó államban fizetnek.

"Normális országokban 25-30 százalékos társasági adóval szembesülnek a cégek, nem 9 százalékossal, mint Magyarországon. Az egy egészséges adóverseny, hogy Németország 33 százalékban határozza meg ezt az adókulcsot, Franciaország pedig erre azt mondja, hogy ők a 30 százalékot is vállalni tudják. A túlságosan alacsony szintre visszaszorított társasági adó mellett azonban nem lehet ellátni azt, ami egy államnak az elsődleges feladata: az oktatás egészségügy, közbiztonság ilyen adóráta mellett hosszú távon nem finanszírozható, kizárólag úgy, ha máshonnan szívnak el rettentő sok adóalapot" – jelentette ki Pogátsa Zoltán.

A verseny korlátozása a globális minimumadó bevezetése?

Piaci kényszerűség is szerepet játszik abban, hogy az országoknak muszáj minél alacsonyabb társasági adóval dolgozni, ha szeretnének tőkét magukhoz vonzani – hívta fel a figyelmet Sebestyén Géza. Hozzátette, a cégek vezérigazgatói bizonyos kulcsfontosságú számok alapján hozzák meg a döntéseket, és ezek között mindenképp szerepel a társasági adó is.

A Corvinus oktatója szerint a magyarországi 9 százalékos adókulcs nem számít kiemelkedően alacsonynak, hangsúlyozta, az ír adókulcs is 12,5 százalékos. Az ír kormány egyébként már tavaly októberben beleegyezett, hogy 2023 elejétől a sokat kritizált 12,5 százalékos társasági adóját, amellyel többek között a Google-t és a Facebookot is Dublinba csábította, az OECD által javasolt 15 százalékosra emeljék.

Sebestyén Géza szerint a globális minimumadó bevezetése bizonyos szempontból olyan, mintha egy focimeccsen csak úgy mérkőzhetne meg Argentína egy másik válogatottal, ha vállalják, hogy Lionel Messi nem rúghat egyenlítő gólt egy meccsen. Azt is kiemelte, hogy az OECD javaslatát aláírók többségénél a társasági adó a 15 százalékos szint felett van, így nekik valójában semmi teendőjük nincs is ezzel kapcsolatban, de mutogathatnak a többi országra.

Pogátsa Zoltán szerint azonban a már régóta alacsony társasági adóval operáló Bulgária lenne Európa sztárországa, ha valóban annyira egyszerű lenne a képlet, mint ahogy azt Sebestyén Géza bemutatta. Az adatokból azonban világosan látszik, hogy Bulgária nagyon kevés tőkét tud magához vonzani. A focis hasonlatra pedig azzal felelt, hogy ő sokkal olcsóbb játékos lenne Messinél, vélhetően mégsem őt akarják szerződtetni a sztárcsapatok.

A közgazdász emellett arra is rávilágított, hogy Magyarországon a 9 százalék mindössze a nominális adókulcs.

A Magyarországon megtelepedett külföldi vállalatok effektív adókulcsa azonban inkább a nullához közelít, miután a kormány masszív direkt támogatásokat nyújt ezeknek a cégeknek

– mondta.