Egyes kormányok a legfontosabb nemzeti célok között tartják számon, hogy javítsák országuk helyezését a Világbank Doing Business listáján, a világ egyik legnagyobb presztízsű versenyképességi összehasonlító táblázatán. A cél elérése érdekében tesznek is valamit, nem is keveset, aminek az lett az eredménye, hogy a rangsor súlyosan torzítóvá vált - derül ki abból az összeállításból, amelyet Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája készített.

A Világbank módszerének legnagyobb hibája az, hogy az üzleti környezet feltérképezését nem a vállalatok tapasztalataira alapozza, hanem a kormányok politikájára. Nem annak alapján rendezi sorba a világ 189 országát (amelyek között Magyarország idén a 42. lett), hogy mi a véleményük a cégeknek a tevékenységük szabályozási környezetéről, hanem aszerint, hogy a hatóságok milyen intézkedéseket hoztak egy év alatt. Ezeket pontozza aszerint, hogy segítik-e vagy gátolják a vállalatok működését.

Helyezési célok

Ez Bershidsky szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormányok intézkedéseit minősítik, nem pedig azok valóságos hatását. Más szóval a hatóságok jó szándéka alapján alakítják ki a sorrendet. Nem csoda - állapítja meg a publicista -, hogy oly sok politikus fordít különösen nagy figyelmet országa Doing Business-helyezésére és esküszik arra, hogy ezen múlik, a külföldi tőkebeáramlás fellendülése vagy hanyatlása.

A Bloomberg cikkírója példákkal támasztja alá véleményét. Narendra Modi, India miniszterelnöke azt a célt tűzte az államapparátus elé, hogy 2018-ra juttassa be az országot az első 30 közé. India a legutóbbi összehasonlításban csak a 130. lett. Vlagyimir Putyin orosz államfő a top 20-ba várja országát (idén az 51. helyen végeztek), Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán (41.) első embere 2020-ra a 35-be akarja bekormányozni a közép-ázsiai államot.

Hatszázmillió dollár

Sajátos számítás alapján forszírozza az előrejutást Ajvarasz Abromavicsusz ukrán gazdasági miniszter. Azért szerette volna, hogy Ukrajna a legutóbbi listán elért 83. helynél 25-tel előbbre végezzen, mert kalkulációja szerint minden egyes hely plusz 600 millió dollár befektetést hoz a rangsorban szereplő országok gazdaságának.

Még a viszonylagos sikert is nagyra értékelik a kormányok. Amikor a kenyai vezetés felfedezte, hogy a friss listán 21 helyet javított a tavalyihoz képest - így az előkelő 108. helyen végzett -, akkor William Ruto államfő minden bizonnyal pezsgőt bontott. Erre abból lehet következtetni, hogy a javulást "történelminek" nevezte.

Orosz mágia

Az ünneplésre ugyanakkor talán az orosz államfőnek, Vlagyimir Putyinnak van a legfőbb oka, ugyanis az államapparátus szinte száz százalékban elérte a célt, amit a Kreml ura elé tűzött. Oroszország a Doing Business rangsorban 11 helyet javítva az 51. lett, miközben az elnök 2015-re az 50. hely elérését tűzte ki célul.

Ennek alapján a kelet-európai ország - amelyben a bürokraták a szicsász szabálya szerint tevékenykednek, ami azt jelenti, hogy bármilyen kérésre az a válaszuk, hogy azonnal, ami talán, majd egyszer - jobb üzleti környezetet kínál, mint Luxemburg (61.) vagy Izrael (53.).

Oroszország négy intézkedésnek köszönhette előrelépését. Csökkentették az új vállalatok bankszámláinak megnyitásához szükséges időt; illetve az ingatlanok tulajdonosváltásának bejegyzési idejét; mérsékelték az ingatlanadót és egyszerűsítették a villamos áram bevezetésének procedúráját. A bibi az, hogy ezek aligha lényeges feltétek szembe állítva a tipikus oroszországi kockázatokkal.

Kalandkedvelők előnyben

Nem sokat számítanak azzal szemben, hogy a vállalatok a befolyásos hivatalok és bürokratáik korrupt jogalkalmazása nyomán könnyen elveszthetik ingatlanjaikat. Nem sokat enyhítenek azokon a károkon, amelyek az orosz adminisztráció külföldi kalandjai, a volt szovjet tagköztársaságokkal szembeni agresszív fellépése okozhat. (Erre jó példák az USA és az EU pénzügyi szankciói Moszkva ukrajnai beavatkozása nyomán.)

Végül nem enyhítik az orosz gazdaság visszaeséséből és a karbantartás hiánya miatt leromló infrastruktúrából fakadó gondokat. Nem meglepő, hogy a Heritage Foundation civil szervezet Index of Economix Freedom listáján, amely 152 országot rendez sorba, Oroszország csak a 143.

Aktívan, folyamatosan együtt dolgozunk a Világbankkal - fedte fel a nagy titkot Igor Szuvalov miniszterelnök-helyettes, amikor jelentette Putyinnak a nagy győzelmet. Ebben semmi kivetnivaló nincs. Pont így tesz a világ többi kormánya is. Szuvalov teamje pusztán felhívta a listát készítő szakemberek figyelmét néhány olyan változtatásra, amelyekről tudták, hogy javítják az országuk ázsióját.

Másként kéne csinálni!

Egy nemrégiben végzett tudományos kutatás felhívta a figyelmet a Doing Business gyengeségeire. Egyebek mellett arra figyelmeztetett, hogy az üzleti környezet minőségét nem lehet levezetni egyszerűen a szabályozási környezetből, mert ez nem képes figyelembe venni például azt, hogy egyes vállalatok ügyeinek hivatali intézése hogy, hogy nem sokkal gyorsabb, mint másokéinak. És itt nem arról van szó, hogy lehetnek eltérések az átlagtól, hanem arról, hogy melyikük, milyen hatékonysággal keni meg az apparátusok fogaskerekeit.

Két évvel ezelőtt egy független tanácsadó testület azt javasolta a Világbanknak, hogy fejezze be az összesített mutatók készítését, és ezek alapján az országok rangsorolását. Ehelyett maradjon meg a kormányok egyes intézkedéseinek értékelésénél. Jim Yong Kim, a bank elnöke azzal utasította vissza ezt a felvetést, hogy a sorrendállítás az egyik titka a Duing Business sikerének.

Lehet, hogy ez növeli a Viliágbank presztízsét, ami bizonyára hasznos, ám a valós üzleti környezet feltérképezéséhez ennél több kell - véli a Bloomberg publicistája. Figyelembe kell venni a vállalatoktól származó, valós helyzetekben szerzett tapasztalatokat is.