A görögök többsége visszahozta a hatalomba a jobboldali Új Demokrácia pártot, amelyet 2015-ben megszorító gazdaságpolitikája miatt két választáson és egy népszavazáson is leszavazott - derül ki a Financial Times háttérelemzéséből. Ez a párt a választási rendszer aránytalansága miatt de facto kétpártrendszerként működő görög politikai rendszer egyik váltópártja volt évtizedeken át (a baloldali, azóta összezsugorodott Paszok mellett). Így nem elhanyagolható szerepet játszott abban, hogy Görögország eladósodott és eltitkolta valós államadósságát az EU elől azért, hogy beléphessen az eurózónába.

Ennek eredményeként 2010-ben fizetésképtelenné vált. Csak az eurótagállamok és az IMF segélycsomagjainak, továbbá a nyugdíjakat és a béreket durván megkurtító gazdaságpolitikának köszönhette, hogy maradt talpon. A mindezzel járó recesszió 20 százalék feletti munkanélküliségi rátát eredményezett, ezen belül a fiatalok körében még ennél is nagyobbat. Szóval ez a párt új vezetővel, a politikusdinasztiából származó gazdasági szakember Kiriakosz Micotakisszal az élén megnyerte a július 7-ei előrehozott parlamenti választásokat. A szavazatok közel 40 százalékát szerezték meg.

Köszi, választási rendszer

A görög választási rendszer egyelőre erősen aránytalan: a 300 parlamenti mandátumból ugyanis 250-et a szavazati arányoknak megfelelően osztanak el az induló pártok között, a maradék 50 bónuszként a legtöbb szavazatot elérő párthoz kerül. Mivel a szavazatok 7 százaléka olyan pártokra esett, amelyek nem érték el a 3 százalékos bejutási küszöböt - például meglepetésre kiesett a törvényhozásból a neonáci Arany Hajnal -, ez a hét százaléknyi mandátum eloszlik a bejutó pártok között. Az 50 helyes bónusznak és a hétszázalékos rész szétosztásának köszönhetően az Új Demokrácia 158 fős abszolút többséghez jutott az athéni törvényhozásban.

Ezzel a kormánytöbbséggel Micotakisz miniszterelnökként telesítheti választási ígéreteit: adócsökkentéseket vezethet be, eladhat állami tulajdonú vagyonelemeket és mérsékelheti a bürokráciát. Reményei szerint ezzel ösztönzi a beruházásokat és erősíti a vállalkozói kedvet. A munkanélküliség még mindig 18 százalékos, a GDP kevesebb mint két százalékkal nő évente, így van mit élénkíteni. A piacok lelkesen fogadják a változásokat, a tőzsdei árfolyamok emelkednek, a kötvényhozamok - az erős keresletnek köszönhetően - csökkennek.

Umbulda

Az egyik kérdés az, hogy Micotakisz képes lesz-e elkerülni a görög politika régi rákfenéjét, a lobbik és más érdek-összefonódások átláthatatlan befolyását a pártpolitikára, beleértve a saját pártját is. A másik, hogy sikerül-e fenntartania az eurótagállamok szimpátiáját. Egyelőre örömmel fogadják, hogy távozik a hatalomból a populistának tartott Alekszisz Ciprasz - pártja a Sziriza a szavazatok 31,5 százalékát szerezte meg a választáson -, főként mert más országokban éppen erősödnek a (jobboldali) populisták.

Igaz, a Sziriza-kormány megállapodott Észak-Macedóniával a volt jugoszláv tagköztársaság névváltoztatásáról (az észak jelző belefoglalásáról az ország elnevezésébe), ezzel utat nyitott a balkáni ország EU- és NATO-csatlakozása előtt. Ciprasz államférfiúi vonásokat villantott e kiegyezéssel, amit a görögök millió elleneztek és a parlamentben az Új Demokrácia is ellene szavazott - bizonyítván, hogy nem megy a szomszédba egy kis populizmusért, ha ettől remélhet némi plusz népszerűséget.

Feladat

Görögország államadóssága eléri a GDP 183 százalékát, ami visszafizethetetlen, csak azért nincs csődben az ország, mert a hitelek zömét az eurótagállamok és az IMF nyújtják. Az előző kormányt rászorították, hogy a GDP 3,5 százalékát elérő elsődleges, azaz adósságtörlesztés nélkül számolt költségvetési többletet érjen el. Ebben látják a garanciáját annak, hogy előbb-utóbb valamit viszontláthatnak a pénzükből.

Az országnak új befektetésekre és további munkaerő-piaci és más reformokra van szüksége. Ugyanakkor senki sem tudja, hogyan fogják ellensúlyozni a tervezett adócsökkentések bevételcsökkentő hatását a büdzsében. Az új miniszterelnök talán abban bízik, hogy az EU nagyvonalúbb lesz a követelmények terén, mint amilyen elődjével szemben volt, ám az Új Demokrácia korábbi kormányai nem muzsikáltak valami jól a gazdasági reformok terén, így ez alaptalannak bizonyulhat.

Cipraszt féken tartotta, hogy hatalmon volt. Nem folytathatott hangos megszorításellenes propagandát, amikor éppen az ő kormánya sanyargatta az embereket. Ellenzékben azonban "elszabadulhat". Fejfájást okozhat az új hatalomnak, hogy nem szenvedett nagy vereséget - sok ellenzéki párt örülne Európában a csaknem 32 százalékos támogatottságnak, amit a Sziriza elért. Ráadásul a korábban elfogadott alkotmányreform értelmében a következő választáson megszűnik a győztes 50 mandátumos bónusza, mind a 300 parlamenti képviselői helyet arányosan osztják majd el, ami új helyzetet teremt a görög politikában.