Bosszúsan reagált Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök keddi beszédére Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke - derült ki a Guardian cikkéből. Ciprasz azzal vádolta az EU-t, az Európai Központi Bankot (ECB) és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy olyan feltéteket szabnak az ország finanszírozásáért cserébe, amellyel megalázzák a görög embereket. Juncker szerint a görög vezetők félrevezetik választóikat.

Az EB elnöke ezért aztán továbbra is együtt érez a görög emberekkel, ám az athéni kormány elvesztette a szimpátiáját. Hibáztatom Görögország vezetőit azért, mert olyasmit mondanak a társadalomnak, ami nincs összhangban azzal, amit én mondtam a görög miniszterelnöknek - fejtegette a BBC tudósítás, miszerint Ciprasz azt mondta, hogy a hitelezők emelni akarják az elektromos áramra, illetve az egészségügyi termékekre rakodó áfát.

Ejnye-bejnye, a kiskésit neki!

Juncker ezzel szemben határozottan leszögezte, hogy nem részesíti előnyben e két termékcsoport áfájának növelését. Sőt, ezt nagy hibának tartaná. A miniszterelnök úr pontosan tudja, hogy ez az EB elnökének álláspontja - derült ki a szavaiból. A Görögországon belül és kívül folyó vita sokkal gördülékenyebb lenne, ha a kormány pontosan adná vissza, amit az Európai Bizottság javasol - tette hozzá.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter (képünkön balra) nem habozott meghazudtolni az EB első emberét. Az uniós javaslatok tartalmazzák az áfa emelését - jelentette ki, hozzátéve, hogy Juncker vagy nem olvasta a dokumentumot, amit átadott Ciprasznak, vagy olvasta, de elfeledkezett annak tartalmáról.

A brüsszeli bürokrácia eközben előkészületeket tesz a vasárnapi rendkívüli EU-csúcsra, amelyet akkor hívnának össze, ha az eurózóna pénzügyminisztereinek csütörtöki ülésén nem születne megállapodás Athén és hitelezők között Görögország finanszírozásáról. A német Spiegelnek nyilatkozva Varufakisz azt mondta, hogy nem szándékozik letenni az asztalra azt az átfogó reformjavaslatot, amelyet a donorok a görögöktől várnak

Mit tudom én!

Az eddigi kiadáscsökkentések és más átalakítások olyan brutálisak voltak, hogy a németek soha nem fogadták volna el azokat - fejtegette. Görögország csak akkor folytatja a reformokat, ha Európa belemegy az államadósság átalakításába, bővíti a befektetéseket és véget vet a likviditási válságnak. Arra az újságírói kérdésre, miszerint tető alá hozhatják-e a megállapodást a hét végén, azt válaszolta: kérdezzék meg Merkelt. Mármint Angela Merkel német kancellárt, mert eszerint Varufakisz úgy látja, hogy ez a németeken múlik.

Változás az eddigiekhez képest, hogy az uniós vezetők immáron nyíltan beszélnek a Grexit lehetőségétől. Valdis Dombrovskis, az EB elnökhelyettese elmondta, hogy tárgyalnak a görög válság kezelésének "kevésbé kívánatos" lehetőségeiről is. A finn miniszterelnök szerint csoda lenne, ha sikerülne június vége, a meghosszabbított EU-IMF hitelprogram kifutása előtt megállapodásra jutni.

Angela Merkel pártja, a CDU frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy ha a görögök nem állnak elő egy masszív reformprogrammal, akkor, ha nincs más lehetőség, el kell fogadni kilépésüket az eurózónából. Hozzátette ehhez, hogy nem biztos benne, hogy az athéni kormány valóban el akarja kerülni a görög társadalomra váró súlyos csapást.

Mi lesz most?

A pénzpiacok viszonylag nyugodtan reagáltak a fejleményekre, amit szakértők azzal magyaráznak, hogy a görög államcsődöt már beárazták a befektetők. Az athéni tőzsde 4,7 százalékkal esett össze kedden Ciprasz harcias beszéde nyomán, miután hétfőn - a tárgyalások hét végi megrekedése után - már elszenvedett egy hasonló zuhanást.

Az európai vezetők nem akarják, hogy a jövő heti EU-csúcs napirendjét - a brit függetlenségi népszavazás, a Moszkva elleni szankciók meghosszabbítása és a mediterrán térségben kialakult menekültválság ügyét - megtorpedózza a görög kérdés. Ezért tartanának vasárnap egy külön értekezletet. Ha Görögország nem fizeti ki az IMF-nek a június 30-án esedékes 1,6 milliárd eurós törlesztést, az elvileg még nem jelent államcsődöt, mert a Valutalap nem kereskedelmi hitelező.

Felveti azonban a kérdést, hogy Athén képes lesz-e fizetni júliusban az ECB-nek, amelynek hárommilliárd eurót kellene kicsengetnie. A német Bild arról írt, hogy az athéni agytrösztök találtak egy jogi kiskaput, ami lehetővé tenné, hogy az év végéig halogassák az IMF-nek járó pénz átutalását, ám ezt a lapértesülést görög tisztviselők tagadták.