Recep Tayyip Erdogan, Törökország államfője nem csomagolta be szavait legutóbbi verbális támadásában Görögország ellen, ami egy hosszabb ideje tartó üzengetés része volt. Az athéni kormány szerinte veszélyes játékot játszik, kockáztatja a regionális stabilitást azzal, hogy megerősíti hadseregének jelenlétét bizonyos görög szigeteken. Törökország, ha kell, minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védeni a jogait – idézte Erdogant a Financial Times a görög-török viszony egyre feszültebbé válását bemutató cikkében.

A két ország történelmi hagyományokkal megalapozott szembenállása évtizedek óta nem látott mélységbe süllyedt, miután Erdogan egy sor alig leplezett fenyegetést fogalmazott meg, amelyekben invázióval is megfenyegette országa NATO-partnerét. A keménykedés komolyan felveti egy kisebb katonai konfliktus veszélyét, így nem meglepő, hogy a NATO-ban riadót fújtak a baj megelőzésére érdekében. Nagyon nem hiányozna egy új front az orosz-ukrán háború mellett.

A legsérülékenyebb, instabilabb helyzetbe kerültünk a görög-török viszonyban 1996 óta – mondja Sinan Ülgen, az isztambuli Edam kutatóintézet igazgatója arra utalva, hogy 26 éve a két ország majdnem egymásnak esett néhány Égei-tengeri lakatlan szikla birtoklása miatt. A felek a tengeri határoktól kezdve Ciprus hovatartozásáig számos befagyott konfliktusban állnak szemben egymással.

Durva stílus

A felek mostani ütésváltása tavasszal kezdődött, amikor Kiriakosz Micotakisz, Görögország miniszterelnöke az Egyesült Államokban tett látogatásán fúrta Ankara erőfeszítéseit, hogy F-16-os harci repülőgépeket vásároljon az USA-tól. Azt állította, hogy a török légierő sportot űz a görög légtér megsértéséből. Erre válaszul Erdogan közölte, hogy Micotakisz már olyan a szemében, mintha nem is létezne.

Az ezt követő hónapokban egymás után szapulta az athéni kormányt olyan stílusban, amilyet korábbi török vezetők nem engedtek meg maguknak. Például egy nagygyűlésen, amelyen már a jövő évi választásokra is készülhetett, azzal fenyegette a görögöket, hogy „az éjszaka érkezhetünk váratlanul”. Emellett azokat az Égei-tengeri szigeteket, amelyeket nemzetközi szerződések egy évszázaddal ezelőtt Görögországnak ítéltek, megszállt területeknek minősítette.

Növekvő idegesség

Görögország, amelynek népessége nyolcada Törökországénak, azaz katonai erejük nincs pariban egymással, egymás után küldte a panaszokat az EU-hoz, az ENSZ-hez és a NATO-hoz, amelyekben elítélte a török elnök egyre durvább megjegyzéseit. Az EU ki is állt tagállama mellett. Micotakisz az ENSZ Közgyűlése előtti felszólalását is arra használta fel, hogy elmondja, különösen a fenyegetések intenzitásának erősödését tartja riasztónak.

Ugyanakkor török felet az idegesíti, hogy az Egyesült Államok és Görögország erősítette katonai együttműködését az elmúlt években, miközben a török-amerikai viszony feszültebbé vált azt követően, hogy Ankara orosz légvédelmi eszközöket vásárolt Moszkvától. Athén lehetővé tette az USA hadseregének, hogy hozzáférjen számos görög katonai bázishoz és 2021-ben felfrissítették a felek védelmi együttműködését. Emellett szintén tavaly hasonló megállapodást írtak alá a francia kormánnyal. Ankara szerint ez ellenük irányul.

Megmakacsolták magukat

Elemzők szerint a harcias török retorika alátámasztja a görögök elszántságát, hogy fenntartsák megerősített katonai jelenlétüket a szigeteiken. Micotakisz az Európai Néppárt zárt körű ciprusi tanácskozásán Erdogan megjegyzéseit ahhoz hasonlította, ahogy Vlagyimir Putyin orosz államfő beszélt az orosz hadsereg Ukrajna ellen indított agressziója előtt.

Ülgen szerint a legrosszabb lehetőségek közül az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a két ország hadserege olyan közel kerül egymáshoz a vitatott szigetek vagy sziklák környezetében, ami elkerülhetetlenné teszi a katonai villongásokat. A nagyhatalmak már csak utólag léphetnek közben a felhevült ellenfelek leszedálása érdekében. Ezzel együtt ezt a lehetőséget is csak egy konfrontációnak tartja, ennél nem számít rosszabbra.