A svájci jegybank (SNB) beavatkozhat a frank árfolyamának védelme érdekében, ha a svájci frank/euró árfolyam az 1,05-ös szint alá kerülne - vélik Nomura bankház globális devizapiaci stratégái egyetértve más elemzőkkel is. Ugyanakkor ennél valamivel tovább is mennek: az SNB devizatartalékainak elemzése alapján úgy vélik, hogy a bank már márciusban elkölthetett 15 milliárd frankot a hazai valuta további erősödésének megelőzésére - idézte az elemzést a FXStreet hírportál.

A bankház abból indul ki, hogy az SNB devizatartalékai 522,3 milliárd frankon álltak márciusban - ami a valaha elért legmagasabb összeg -, ám hozzáteszi ehhez, hogy ez 13 milliárd frankkal több a februári készletnél. Becslésük szerint az SNB 5,3 milliárd frankot költött devizapiaci beavatkozásra az év második hónapjában, majd az elemzés a márciusi folyamatok összefoglalójával folytatódik.

Számolgassunk!

Eszerint a frank erősödése az év harmadik hónapjában nem volt rendkívülinek mondható, továbbá meglehetősen vegyes képet mutatott. A svájci valuta 2,3 százalékkal erősödött az euróval szemben, ugyanakkor 1,9 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Más szóval nem beszélhetünk egységes felértékelődésről, ezért az értékváltozás nem magyarázza a jegybanki tartalékok hízását.

Ha az SNB számítási módszertanát alkalmazva értékeljük a devizatartalék egyes valuták szerinti összetételét, akkor arra lyukadhatunk ki, hogy márciusban 15,6 milliárd frankért vásárolhattak külföldi valutákat a hazai deviza felértékelődésének fékezése érdekében - vélik a Nomura elemzői. Ezt azzal magyarázzák, hogy a hónap végefelé az árfolyam kezdett becsúszni az 1,05-ös frank/eurós szint alá, ami tettekre ösztönözhette az SNB-t.

Lesben állnak

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez a szám puszta becslés, mivel a bank nem sokat kommunikál piaci beavatkozásairól. Az SNB vezetői jelezték, hogy a jegybank beszállhat a piaci kereskedésbe, ha az árfolyam alakulása alapján szükségesnek látja ezt, ám nem álltak elő meghatározott árfolyam szinttel vagy sávval, amelyet védenének - írják a bankház szakértői elemzésükben.

A Nomura végül is úgy látja, hogy az SNB csak akkor fogja tovább enyhíteni monetáris politikáját, ha határozottan tovább nő a frankra nehezedő nyomás. Az IMF nemrégiben azt tanácsolta egyik jelentésében, hogy előre bejelentett eszközvásárlásokkal enyhítsenek a monetáris politikán, ám a svájci jegybank egyelőre a kivár és figyeli a piaci folyamatokat. Ezzel együtt a Nomura szerint az 1,05-ös szint lehet az SNB számára az plafon, amelynél kisebb számot nem szeretne látni a frank/euró árfolyam előtt.

Mélyülő defláció

A Commerzbank elemzői egyetértenek azzal, hogy a piaci franküzleteken túl a banknak nem igazán van más lehetősége az árfolyam védelmére. Elvileg tovább csökkenthetik az alapkamatot a negatív tartományban, ám ezzel egyben tovább menetelnének befelé a pénzügyi szabályozás ismeretlen tartományába. Emellett kétséges, hogy az óvatos lépések valódi eredményt hoznának-e - idézi a szakértőket a Reuters. Fritz Zurbruegg, az SNB monetáris tanácsának tagja megismételte, hogy a bank kész beavarozni a devizapiacokon, ha szükségét látja.

A döntéshozó emellett arról is beszélt, hogy nem tartanak deflációs spirált kialakulásától. Egy ilyen folyamatban a csökkenő árak visszavetnék a befektetéseket és a vásárlásokat, ami tovább nyomná lefelé az árakat. Zurbruegg megjegyzése akár válasz is lehetne arra, hogy márciusban éves összehasonlításban 0,9 százalékkal estek az árak Svájcban. Ez volt a legnagyobb csökkenés 1950 óta.

Februárban 0,8, januárban 0,5 százalék volt a visszaesés, ám Zurbruegget igazolhatja, hogy havi összehasonlításban 0,3 százalékkal nőttek az árak az év harmadik hónapjában. Ennek hátterében a ruhák, az üzemanyagok és a társasutazások drágulása állt.

A svájciaknak tetszett

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a svájciak 56 százaléka szerint jól tette az SNB, hogy január közepén feladta az azt megelőzően több mint három éven át védett 1,2 frank/eurós árfolyamkorlátot. A váratlan döntés brutális veszteségeket okozott a világ pénzügyi vállalkozásainak és befektetőinek. A Bloomberg beszámol egy tanácskozásról, amelynek részvevői a robotkereskedés hatásairól beszélgettek. Ebből kiderül, hogy a számítógépes kereskedés miatt az árfolyamgát elestét követően 20 perc alatt 0,8517-ig erősödött a svájci deviza, ami 40 százalékos változásnak felel meg. A tanácskozás résztvevői végül nem sokra jutottak: úgy látják, hogy a robotok hol szentek, hol ördögök. Általában növelik a piaci likviditást, amivel segítik a kereskedést, extrém helyzetekben azonban felerősíthetik a negatív hatásokat, ahogy azt a frank árfolyamának alakulása is mutatja.