Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) listáján jelen pillanatban 1571 tétel szerepel. 

Sok mindenből hiány van – érinti ez az allergia elleni szereket, az antibiotikumokat, a fájdalomcsillapítókat, az inzulinkészítményeket, a vérnyomáscsökkentőket valamint a szorongáscsökkentőket.

Ugyanakkor ugyanúgy ott szerepelnek a listán a megfázás elleni pirulák és oldatok, a népszerű forróital-porok, a vitaminok, az immunrendszert támogató cseppek, akárcsak a daganatos betegeknek szánt készítmények. 

Olyan közismert termékekről nem is beszélve, mint az Aspirin C vagy az Aspirin Protect – utóbbit komoly tételben használják a szív- és agyi infarktus megelőzésében. 

A közel 1600 tételes lista - legalábbis a hosszúsága - hónapokot óta nem változik. Ami egyben azt is jelenti, hogy a gyógyszerhiány annak ellenére krónikus, hogy számos megnyugtató ígéret látott már napvilágot, elősorban a politika részéről.

Van ami helyettesíthető, van ami csak akkor, ha...

A jó hír persze az, hogy az egészsége jelen állás szerint senkinek sincs veszélyben. Egyrészt a forgalmazók rendelkeznek még készletekkel, másrészt az sem igazán fordul elő, hogy a gyógyszertárban ne tudnának ugyanolyan hatóanyagú és hatáserősségű gyógyszert ajánlani.

Más kérdés persze, hogy a nem helyettesíthető gyógyszerek esetén újra fel kell keresni az orvost és újra fel kell íratni a gyógyszert. 

A helyettesítő gyógyszerekre konkrét példákat nem érdemes felhozni, hiszen a hiánycikkek beszerezhetősége hétről hétre, akár napról napra változhat a patikákban

– mondta Somogyi Orsolya szakgyógyszerész, a Magyar Gyógyszerészi Kamara titkára a Blikknek. A generikus gyógyszerhelyettesítésről, tehát amikor receptköteles gyógyszerekről beszélünk, például vérnyomáscsökkentőről vagy szívritmusszabályzóról, azonban azt kell tudni, hogy

a gyógyszerészeknek szakmai protokoll szerint meghatározott kötelessége alapesetben a beteg számára a legolcsóbb vagy a felírtnál olcsóbb, tehát az alacsonyabb térítési díjú helyettesítő gyógyszert felajánlani.

Amennyiben viszont a generikus helyettesítésre azért van szükség, mert az eredetileg felírt gyógyszerkészítmény hiánycikké vált, akkor ez magával hozhatja, hogy a további támogatott helyettesítő gyógyszerek is átmenetileg elfogynak.

Ez vezethet ahhoz, hogy csak nem támogatott vagy kisebb mértékben támogatott, tehát drágább helyettesítő készítményeket tudnak javasolni. Ez azonban még mindig egy jobb átmeneti megoldás annál, mintha a beteg nem jutna hozzá a megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógyszeréhez – tette hozzá a gyógyszerész. 

Nem minden vásárló szerint ilyen megnyugtató a helyzet

Egy fiatal anyuka a lapnak elmondta, hogy hetekig nem tudott lázcsillapító kúpot venni egy év alatti gyermekének. Egy idősebb hölgy édesanyja gyógyszereinek kiváltásakor tapasztalt több alkalommal is hiányt. Hónapokig nem tudtak a patikában adni abból a nicergolin hatóanyagot tartalmazó szerből, amelyet a szellemi hanyatlással járó állapotok tüneteire írt fel az orvos. Emellett nem lehetett hozzájutni egy értágító, vérnyomáscsökkentő pirulához sem. Egy másik beteg pedig egy aszpirintartalmú, megfázás elleni szer hiányára panaszkodott.

Arra azonban a szakemberek is felhívják a figyelmet, hogy a gyógyszertárak készlete között jelentős eltérés lehet, ezért ami az egyik patikában hiánycikk, egy másikban már kapható. 

A probléma nem magyar sajátosság

Az antibiotikumtól a fájdalomcsillapítókig terjedő kritikus gyógyszerek hiánya Európa-szerte is probléma, ami nem most kezdődött, ellenben a COVID-világjárvány már rávilágított a problémákra. Kezdve az európai gyártás hanyatlásától, a bonyolult ellátási láncokon át a közegészségügyi vészhelyzetekre való felkészületlenségig. 

Brüsszelre most egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy ezt valamiképp orvosolja.

A Bizottság a Reuters információi szerint április 26-án kívánja közzétenni a tervezetet, amely a hatályos egészségügyi jogszabályok felülvizsgálatára hivatott, és az elmúlt két évtized legnagyobb volumenű intézkedésének ígérkezik. 

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta:

a Bizottság kiegyensúlyozott és betegközpontú javaslatot fog előterjeszteni, miközben teljes mértékben támogatja az innovatív és versenyképes iparágat

A tervezet alapján az EU a következőkre készül:

Brüsszel azt tervezi, hogy lerövidíti a szellemi tulajdon védelmének időtartamát, amelyet a vállalatok kapnak a gyógyszerek és a kezelések európai fejlesztéséhez és értékesítéséhez. Hogy mennyi idővel rövidül meg az az időszak, amíg a generikumok piacra léphetnek, nem ismert.

Az olyan gyógyszergyártók, mint a dán Novo Nordisk vagy a német Bayer már most bírálják a tervet.

Azt mondják, hogy Európa már jelenleg is veszít a kutatásban és fejlesztésben dúló globális versenyben, és ezt a típusú könnyítést az innováció is megszenvedné. Az egyik nagy gyógyszerlobbi szerint az elmúlt 20 évben egyenesen 25 százalékkal csökkentek a K+F beruházások Európában.

Arra is figyelmeztetnek, hogy a termékoltalmi idő lecsökkentése károsan hatna az úgynevezett „ritka és veleszületett betegségek" gyógyszereivel kapcsolatos kutatómunkára is.

Emellett az Unió nagyobb átláthatóságot várna el a gyógyszercégektől. A vállalatokat kötelezhetnék arra, hogy a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásakor közzétegyék a K+F költségeket és az új gyógyszerekhez kapott állami támogatás mértékét. Ez az eddig hétpecsétes titokként kezelt információ onnantól nyilvánossá válna. 

Azok, akik szerint a gyógyszergyártók szándékosan túlozzák el a költségeket, hogy aztán igazolhassák a magas gyógyszerárakat, természetesen üdvözlik a tervet, különösen azután, hogy Brüsszel engedett a gyógyszergyártók azon kérésének, hogy a COVID vakcinákra vonatkozó szerződések feltételeit titokban tartsák.

Határozott cél továbbá a Európai Gyógyszerügynökség (EMA) racionalizálása, a tudományos bizottságok számának csökkentése, de az új gyógyszerek felülvizsgálatára fordított idő mérséklése is. A felülvizsgálati időszak ugyanis átlagosan majdnem kétszerese az amerikai gyakorlatnak.

Az ügynökség ellenben létrehozhat egy úgynevezett homokozót az innovatív technológiák és kezelések gyors tesztelésére, ami az új termékekkel rendelkező vállalatok számára a piacra jutást is megkönnyítheti.

Az iparág egyébként azt is reméli, hogy a gyógyszerek papír alapú betegtájékoztatóit digitálisokra cserélhetik, ami csökkentené az előállítási költségeket.

Mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez azzal a kockázattal jár, hogy a betegek nem kapnak megfelelő tájékoztatást a vényköteles gyógyszerekről.

Azt is javasolják majd, hogy a cégek a mostaninál korábban értesítsék az EMA-t termékeik hiányáról vagy kivonásáról, és nagyobb készleteket tartsanak az alapvető fontosságúnak ítélt gyógyszerekből, például az idén télen hiánycikknek számító antibiotikumokból.

Brüsszel úgy véli, hogy a jövőben ez segít elkerülni a mostani állapotokat.

A vállalatok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy nehéz hónapokra előre megjósolni az ellátási problémákat. Ellenben azt szeretnék, hogy az EU hozzon létre egy, a gyógyszerfogyasztásra vonatkozó, az egész közösségre kiterjedő adatbázist, amely segítene előre jelezni az olyan keresletnövekedéseket, mint amilyenek az idei téli válsághoz hozzájárultak.

A tervezet azt is javasolhatja, hogy az ügynökséget hatalmazzák fel bizonyos kötelező engedélyeztetésekre, amely közegészségügyi vészhelyzet esetén megszüntetné egyes gyógyszerek piacvédelmét.

Miután évtizedek óta nem sikerült áttörést elérni az antibiotikumok felfedezésében, az EU ösztönözni akarja a gyógyszergyártókat, hogy nagyobb energiát fordítsanak új antibiotikumok kifejlesztésébe.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a rezisztens szuperbaktériumok problémája egyre jelentősebb, és a COVID-járványnál is súlyosabb globális vészhelyzetet idézhet elő.

Az új antibiotikumot piacra dobó vállalatok kedvezményként további egy év kizárólagos termékoltalmi jogot kaphatnak az EU-ban egy másik, már forgalomban lévő gyógyszerükre.

Persze a brüsszeli terveknek már most vannak bírálói

Tizennégy tagállam levélben fordult a Bizottsághoz, amelyben kifogásolták az elképzeléseket, mivel szerintük ezek túl költségesek és károsak a fogyasztókra nézve. 

És, hogy mikor lesz ebből valami?

Az iparágat képviselő jogászok szerint a jogszabály elfogadására 2025 előtt nem lehet számítani. A jövő évi uniós választások pedig tovább késleltethetik a dolgokat.