Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb háborús frontra kell, hogy figyeljen, ezúttal Oroszország területén, mivel egy csecsen zászlóalj támadást készít elő Moszkva ellen – közölte az Ukrajnában harcoló önkéntes csecsen erők szóvivője.
Miután Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, az önkéntes csecsen erők csatlakoztak az ukrán védelmi erőkhöz. Ezzel felszították a régi konfliktust Csecsenföld és Oroszország között.
A háborúban ugyanis Putyin leghűségesebb hadurává lépett elő Ramzan Ahmadovics Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke. Az ukrán beszámolók szerint a legkegyetlenebb hadicselekményeket – civilek gyilkolását, foglyok kivégzését – pont a Kadirovhoz hű csecsen alakulatok végzik. Bár ezeket a hadtesteket sok jelentés szervezetlenként írta le, addig az ukrán védelmi erők szerint aktívak a háborúban, ráadásul nagy számban vannak jelen. Mindez állítólag lehetőséget teremtett a függetlenségért harcoló csecsen szeparatisták előtt.
Moszkva elleni támadást ígérnek a csecsen lázadók
„Ismerjük az ellenség pozícióit, tudjuk, hol vannak az orosz katonai támaszpontok” – mondta a héten a Fox News birtokába jutott videoüzenetben a Manszur sejk zászlóalj szóvivője, Iszlam Belokiev, miközben bejelentette, hogy ismét harcolni fognak a csecsen függetlenségért. „Három frontra és 16 szektorra osztottuk fel az Icserija Csecsen Köztársaságot” – magyarázta a felvétel szerint.
Az orosz uralommal szembeni csecsen ellenállás évszázados múltra tekint vissza, és a függetlenségre való felhívások több mint 30 évvel ezelőtt, a Szovjetunió 1991-es összeomlása után kezdődtek. Széles körű autonómiát biztosított a Borisz Jelcin akkori orosz elnök által aláírt békeszerződés, miután 1994-1996 között brutális háború pusztított a köztársaságban.
Azonban Putyin megvetése és egy évtizedes háború tört ki, miután 1999-ben érvénytelenítette a szerződést és halálos katonai hadjáratot indított, miután Borisz Jelcin akkori elnök kinevezte miniszterelnöknek. Putyin maga a megválasztását az új háborúnak is köszönhette, a korábbi oroszországi robbantásos merényletek elkövetésével csecsen szeparatistákat vádolt meg. Viszont nehéz megmondani, hogy a csecsen ellenállás valójában milyen támadásokért is felelős: jellemzően minden merényletért őket okolja Moszkva, például a 2017-es metrórobbantásnál sem volt ez másként először.
Gazdasági problémákhoz vezethet
Egy oroszországi függetlenségi harc, vagy akár csak gerillaműveletek nem tennének jót az orosz katonai inváziónak. Ahogy arról Ukrajna legismertebb katonai szakértője, Oleg Zsdanov nyilatkozott az Indexnek, Oroszország számára egyre inkább gond az üzemanyag-ellátás és a lövegutánpótlás biztosítása. „A hírszerzés szerint egyre nehezebben tudják ezeket pótolni – az európai részen, amit lehetett, gyakorlatilag már felhasználták. Most az Urál környékéről kell hozni, ami több ezer kilométer vasúti szállítást jelent. Szeverodonyeck és Liszicsanszk ostrománál például már nem orosz lövedékeket hoztak, hanem a belarusz készleteket ürítették ki” – mondta a szakértő.
Amennyiben Csecsenföldre is katonai erőket kell átmozgatni, akár csak az utánpótlás biztosítására, az komoly fennakadásokat okozhat az elmúlt időszakban lassan haladó, de egyre sikeresebb orosz hadműveletekben. Ráadásul a logisztikai költségeket is jelentősen növeli, miközben már legkevesebb 500 millió rubelre (3,5 milliárd forintra) becsülik az ukrajnai invázió napi költségeit.
A jelentések szerint nagyjából 1000 csecsen szeparatista lehet, tehát valószínűtlen, hogy teljes frontvonalat nyitnának Oroszországban. Viszont a csecsen függetlenségért harcoló alakulatok a gerilla harcmodorban képzettek, így képesek lehetnek gazdasági célpontok és hadi támaszpontok ellen sikeres támadások végrehajtására.
Csecsenföld maga nem különösebben jelentős gazdasági tényező Oroszországon belül. A csecsenföldi költségvetés teljes bevétele 2017-ben 59,2 milliárd rubel volt. Ebből 48,5 milliárd rubel az Orosz Föderáció szövetségi költségvetéséből származó támogatás volt. Ez alig javult valamit 2021-re: 75 milliárdra becsülik a helyi gazdaság teljesítményét. Főként az jelenthet gondot, ha Oroszország más régióiban hajtanak végre gyárak, üzemek, közlekedési csomópontok ellen támadásokat.