Az amerikai média sokat foglalkozik mostanában az orosz titkosszolgálat boszorkánykonyhájában készülő hamis hírekkel, ezért nem kap kellő figyelmet egy igazi hír. Nevezetesen az, hogy Oroszország és Kína is megcélozta a Holdat - írta Douglas MacKinnon az investors.com-on megjelent cikkében.

Mindkét ország úgy látja, hogy gazdasági és biztonsági szempontból is nemzeti érdeke, hogy a lehető leggyorsabban növelje befolyását a Föld közeli űrben és a Hold felszínén - véli a szakértő. Mindkét nagyhatalom észrevette, hogy az USA az emberi űrutazások felfüggesztésével olyan vákuumot hagyott az űrkutatásban, amelynek betöltése lehetőséget nyithat előttük.

És ez még nem minden

Tovább fokozza Amerikai hibáját, hogy hollywoodi ihletésre, romantikus vágyaktól hajtva, teljesen figyelmen kívül hagyva a nehézségeket rengetegen próbálják rávenni az USA vezetését, hogy indítson missziót a Marsra. Miért is?

Hogy egy horribilis költségű, 100 milliárd dolláros projekt keretében néhány ember egy évig utazzon oda és vissza a vörös bolygóra, kitűzzön ott egy földi zászlót - nem az amerikait, mert az sértené a többi nemzet büszkeségét - és eltöltsön a Mars felszínén talán 30 napot.

Fontossági sorrend

Igen, az USA-nak egyszer el kell juttatnia képviselőit a vörös bolygóra, de csak azt követően, hogy megvédte nemzetbiztonsági érdekeit itthon. Garantálta a föld közeli űrben keringő, sérülékeny műholdjai biztonságát és beindította bányászati tevékenységét a Holdon.

A kínai hadsereg felismerte azt a nyilvánvaló tényt, hogy az USA és ezen belül az amerikai hadsereg rendkívüli mértékben függ a műholdjaitól. Ezért elindította az ezeket kiütni képes antiszatellit programját. Ebben lézeres, mikrohullámú és elektromágneses fegyverek is lehetnek. Eközben a kínaiak és az oroszok is bejelentették, hogy űrhajósokat akarnak küldeni a Holdra, majd bázisokat, végül kolóniákat akarnak létesíteni ott.

Közelebb a jövő

Igazuk van, hogy erre törekednek. A Hold három napra van a Földtől és ez nem csupán azért fontos, mert ez jóval kevesebb, mint a Mars-utazás egyéves időtartama, hanem azért, mert ha tetszik, ha nem, a Föld közeli űrből és a Holdról gazdaságilag és katonailag is befolyásolni, sőt ellenőrizni lehet a földi életet.

Miközben az USA-ban az álmodozók az emberek egységéről beszélnek a Mars-utazás kapcsán, a kínaiak és az oroszok nem tekintenek ilyen távolra. Csak a Holdig néznek, ahol többet láthatnak nemzetük jövőjéből.

Kilőnének az oroszok

Mintha csak az előbbi cikkre reagálna, szintén a héten jelent meg az IFL Science hírportálon az a tudósítás, amely szerint az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz űrhajósokat keres 2031-re időzített Hold-utazásához. A szovjet időkben, az 1960-as években tervezték, hogy embert juttatnak a Holdra, hordózórakétát is építettek ehhez, de végül a Föld körüli űrállomások építésére fordították az erőforrásaikat.

Szakértők szerint ezzel okosabb utat választottak, mint az amerikaiak az űrsiklók kifejlesztésével, amelyet egyes szakértők teljes kudarcnak tartanak. Akár jó ötlet volt, akár nem, tény, hogy aránytalanul nagy költségei és biztonsági gyengeségei miatt úgy ahogy volt, a sutba dobták az embert szállító, oda-vissza közlekedő űrjárművek használatát.

Tágra tárt kapuk

Az oroszok legendás Szojuz űrhajójuk továbbfejlesztett, négyszemélyes, Federatszija névre keresztelt változatával akarják eljuttatni úrhajósaikat a Holdra. Az új jármű első emberi legénységgel indított repülését 2023-ra tervezik.

A nagy kaland iránt érdeklődők előtt elég tágra nyitották a kaput. Rendelkezhetnek mérnöki végzettséggel, vagy pilótamúlttal, vagy a légi közlekedésben, illetve az űriparban szerzett tapasztalatokkal. Nem lehetnek idősebbek 35 évesnél, magasságuknak 1,5 és 1,9 méter közé kell esnie, súlyuk maximum 90 kilogramm lehet. A jelentkezéseket négy hónapon belül várják.