Miközben a befektetők úgy vélik, hogy nem érheti gond őket 2020-ban, Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor szerint olyan konfliktusok izzanak az Egyesült Államok és a világ négy országa között, amelyek a felszínre kerülve a 2008-as pénzügyi összeomlás óta nem látott gazdasági-pénzügyi-politikai felfordulást hozhatnak - derül ki a brit Guardian internetes portálján megjelent elemzéséből. Az USA négy "revizionista" hatalommal került szembe abban az értelemben, hogy ezek az államok fel akarják borítani az USA vezetésével a második világháború után kialakított világrendet.

Ez a négy ország Észak-Korea, Irán, Kína és Oroszország. Az idei év azért kritikus, mert az amerikai elnökválasztás egyszeri lehetőséget kínál az USA "revizionista" kihívóinak arra, hogy nagyot lépjenek előre e céljuk elérésében. Donald Trump elnöksége alatt az USA nyomás alatt tartotta, sőt egyes esetekben rendszerváltás kierőszakolásával fenyegette ezeket az országokat, főként gazdasági eszközök, szankciók bevetésével.

Ha az USA elnökválasztása gyűlölet kampánnyá silányul, káoszba hanyatlik, választási csalásokkal kapcsolatos vádaktól lesz hangos, az esélyt kínál a négyesnek, hogy meggyengítsék Amerikát. És az USA politikai rendszerének megrogyása a nemzetközi politikában is erőtlenné tenné a világ legerősebb országát - véli Roubini, aki azzal szerzett nevet magának, hogy egyedüliként a pénzügyi szakértők közül pontosan megjósolta a világ pénzügyi rendszerének 2008-as válságát.

Szabadulnának Trumptól

Irán különösen érdekelt abban, hogy megszabaduljon Trumptól, aki felrúgta a teheráni vezetés és hat nagyhatalom atomalkuját és olyan gazdasági blokádot erőszakolt rá az országra, ami politikai stabilitásának felborulásával fenyeget. Ezért Roubini szerint Teherán a következő hónapokban olyan éles konfliktusokat fog provokálni, amelyek miatt az égbe emelkedhet az olaj ára, aláásva az amerikai gazdasági növekedést, s ezzel az elnök újraválasztási esélyeit is. A két ország valódi forró háborúját is meg fogják kockáztatni, hogy kiüssék az USA elnökét a nyeregből.

Ennél nagyobb falat az USA-Kína konfliktus, amelyben a nemrégen aláírt kereskedelmi megállapodás csak ideiglenes tűzszünetet jelent. A technológiai, befektetési, pénzügyi és valuta-hidegháborút fokozza a koronavírus-járvány, ami az USA-ban megerősíti azokat a politikai köröket, akik úgy látják: itt az idő sarokba szorítani a meggyengült ellenfelet. Roubini szerint a járvány súlyosabb lesz, mint amilyennek most látszik, akár pandémiává szélesedhet, amely előbb a kínai gazdaságot rázhatja meg, majd - ahogy a beszállítói láncok az üzleti bizalom összeomlanak - tovagyűrűzhet a világgazdaságra.

Ennek eredményeként a hidegháború felforrósodhat. A pekingi vezetők keményvonalas szárnya ugyanis az országukat sújtó, egymást követő gondokért - kezdve a sertéspestisjárványtól a hongkongi lázadáson és a Kínával szemben barátságtalan tajvani vezető elnökké választásán át a koronavírus-járványig - külső bűnbakokat tehetnek felelőssé. Megtalálhatják Hongkongot, Tajvant vagy Vietnamot, és ha összeütközésbe kerülnek ezekkel az országokkal, akkor abból az USA sem vonhatja ki magát.

Atombomba

És a feszültség katonai konfliktussá szélesedése nem is a legnagyobb veszély. Az igazi atombomba a Kína és részben Oroszország kezében felhalmozott amerikai állampapírok piacra dobása lenne. Pekingben attól tartanak, hogy a washingtoni kormány úgy dönthet: nem minden állampapírját vásárolja vissza, a barátságtalan országok birtokában lévők beváltását egyfajta gazdasági szankcióként megtagadhatja.

Ezt előzhetné meg gyors lecserélésük aranyra, ami ugyan mindkét országnak nagy kárt okozna, de Pekingben gondolhatják úgy, hogy Washington járna rosszabbul. Roubini felhívja a figyelmet arra, hogy Kína és Oroszország erőteljes aranyvásárlásokba kezdett - szerinte ez magyarázza, hogy miért drágult 30 százalékkal a sárga nemesfém 2019 eleje óta.

A másik nukleáris opció a "revizionisták" arzenáljában a kiberháború. Ebben Kína, Oroszország és Észak-Korea is jeleskedik. Ennek enyhébb formája az amerikai választók bombázása hamis hírekkel, amelyekkel egymásnak ugraszthatják a szavazókat. Veszélyesebb a nyugati pénzügyi rendszerek támadása a kibertérben. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy az európai pénzügyi rendszer sikeres támadása gigantikus, 645 milliárd dolláros kárt okozna. Az USA persze mindezt nem hagyhatná válasz nélkül, így a történet vége egy egymás elektronikus rendszerei ellen folyó kiber-világháború lehet.

Klímaváltozás

Mindezt tetézi a klímaváltozás, mert Roubini úgy látja, hogy ez nem csupán valamiféle jövőbeni fenyegetést jelent, hanem az egymás követő költséges természeti katasztrófák miatt már ma is súlyosbítja a sok sebből vérző világ gondjait. Összességében 2020 elején úgy állunk, hogy miközben a befektetők kellemes, enyhe kockázatokat hozó évre számítanak, a nyugalmuk légvárra épülhet.

Irán és az USA konfrontációja hamarosan kiéleződhet, Kínát a koronavírus-járvány falhoz szoríthatja, a kíberháború titokban máris folyik, az USA államkötvényeinek tulajdonosai - akik finanszírozzák az amerikai költségvetést - csendben aranyra cserélhetik ezeket az állampapírokat, az amerikai Demokrata Párt előválasztási sorozatának tisztaságára árnyékot vet, hogy Iowa államban gondok voltak a szavazatszámlálással és máris jelentkeznek a klímaváltozás kiszámíthatatlan költségei.