Bár Izrael nem olajkitermelő ország, a világ fontosabb tranzitútvonalai abban a térségben haladnak. Az egyik fő útvonalat pedig Irán ellenőrzi, amely valószínűleg ki fogja használni ezt a lehetőséget, és mindez jelentősen meg fogja emelni az olajárakat, amely még jobban fel fogja pörgetni az inflációt. Különösen Európában – írja az Index.

A hét elején a Brent nyersolaj hordónkénti ára  5,2 százalékkal megugrott a korai ázsiai kereskedésben, majd stabilizálódott, és 3,8 százalékkal 87,83 dolláron kereskedtek vele. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj keveréke hétfőn hordónként 89 dollárig is emelkedett, mivel aggodalmakat keltett, hogy a Hamász Izrael elleni támadása növeli a feszültséget az egész Közel-Keleten, és hatással lesz a vezető olajtermelők kitermelésére. A WTI kifejezést az adott olaj azonnali árára, határidős árára vagy becsült árára is használják.

A konfliktus ráadásul megnehezítheti a Biden-kormányzat azon erőfeszítéseit is, hogy Szaúd-Arábiával egyezséget kössön Washington azért, hogy támogassa az Izraellel való kapcsolatok normalizálását. 

Óriási infláció küszöbén

A nyersolaj ára jelentős mértékben, indirekt módon is hat a gazdaságra és a fogyasztókra, mivel közvetlen hatással van egyéb termékek előállításának költségeire, a benzintől a műanyagig. 

A piac a legrosszabb forgatókönyvtől retteg. Mennyire reális ez a félelem? Rengeteg a bizonytalanság. Nem vagyunk biztosak benne, hogy ez miként fog végződni

– mondja Timothy Fitzgerald, a Texas Tech University üzleti közgazdaságtan professzora, aki a kőolajiparral foglalkozik, és az ABC Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy az izraeli konfliktus az egész térségre kiterjed.

Fitzgerald szerint a benzin mellett a termékek széles skáláján is áremelkedés következhet be, ha az olajköltségek az árutermelés és -szállítás miatt továbbgyűrűznek, és a vállalatok ezeket a többletköltségeket a fogyasztókra hárítják.

Bajba sodródhat Európa

A Nemzetközi Valutaalap második számú tisztviselője szerint az Izrael és a Hamász közötti háború felpörgetheti az inflációt, és hátráltathatja a globális növekedést, ha szélesebb körű konfliktusba torkollik, amely az olajárak jelentős emelkedését okozza.

A szervezet – amelynek megbízatása a globális gazdasági felügyeletre is kiterjed – modelljei azt mutatják, hogy az olajárak 10 százalékos emelkedése egy évvel később 0,4 százalékponttal magasabb inflációt eredményez

– mondta Gita Gopinath, az alap első vezérigazgató-helyettese a Bloomberg TV-nek adott interjújában.

A világgazdaság a magasabb kamatlábak, az ukrajnai invázió és az egyre szélesedő geopolitikai ellentétek hatására veszített lendületéből, és most az Izrael és a Hamász fegyveresei közötti háború miatt újabb bizonytalansággal néz szembe – figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap.

Az IMF közölte, hogy várakozásai szerint a világgazdasági növekedés az idei évre várt 3 százalékról 2024-re 2,9 százalékra lassul – írja a Global News. 

Az európai közös valutát használó és az emelkedő energiaáraknak jobban kitett húsz országban a helyzet még borúsabb. Az IMF az euróövezet növekedését idén 0,7 százalékra, 2024-ben pedig 1,2 százaléka rontotta. A német gazdaság idén 0,5 százalékos zsugorodására számít, majd jövőre 0,9 százalékos növekedésre.