Nem kér biztonsági hitelkeretet az eurózóna stabilitási alapjától (ESM) a dublini kormány, amely arra készül, hogy három év kihagyás után az év végétől a szabadpiacokon értékesíti az ír államkötvényeket. A pénzügyi válság előtt elért sikerei alapján kelta tigrisnek becézett ország 2010 második felére fizetésképtelenné vált, mivel bankjaiban óriási összegű behajthatatlan jelzáloghitel halmozódott fel. A kölcsönöket a 2008 előtt felfúvódott ingatlanpiaci lufi idején nyújtották.

Az ország 2010 őszén 67,5 milliárd eurós kedvezményes hitelkeretet kapott az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól, amelyért cserébe meg kellett tisztítania a pénzintézeteket a rossz hitelektől. Részben az ehhez szükséges források előteremtése érdekében brutális megszorításokkal kellett megterhelni az ír társadalmat: csökkentették a minimálbért, a közalkalmazottak létszámát, eurómilliárdokkal vágták meg a közszféra béreit és a szociális kiadásokat.

Kegyetlen fogyókúra

Összességében 2008 óta az egymást követő ír kormányok hét költségvetésben - adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel - 28 milliárd euróval karcsúsították a büdzsét. Ez az ír GDP 17 százaléka. A lefogyasztott ír állam a hároméves EU-IMF program lejárta után az év végén készül visszatérni a szabad kötvénypiacokra. Az átmenetet azzal akarták megkönnyíteni, hogy 10 milliárd eurós készenléti hitelt kérnek az ESM-től - ezt nem vették volna fel, hanem csupán tartalékként szolgált volna.

Az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF szintén azon a véleményen volt, hogy jó ötlet lenne egy ilyen védőháló kihúzása. Az politikai ellenzék bírálta a kormányt az eredeti terv megváltoztatása miatt. Karl Whelan, a Dublini Egyetem közgazdász professzora úgy véli, hogy a kormány rákényszerült döntése megváltoztatására, miután a koalíciós tárgyalásokba bonyolódott német politikai elit nem ért rá az írek dolgával foglalkozni, azaz nem volt aki rábólintott volna az ESM forrásának igénybevételére.

Nincs sikerpropaganda

Michael Noonan pénzügyminiszter a döntés előtt kikérte Brüsszel, az IMF, az ECB és Berlin tanácsát is. Végül azért javasolta a kormánynak a védőháló elvetését, mert Írország finanszírozása 2014-re biztosított. Az ECB múlt heti kamatcsökkentése, ami növeli a befektetést kereső források kínálatát alátámasztotta javaslatát. Az ír kötvények hozama egy ideje 3,25 százalék körül ingadozik, ami arra utal, hogy a piaci befektetők is belenyugodtak a kelta tigris merész ugrásába.

Enda Kendy a kormány döntésének bejelentésekor elmondta, hogy a berlini kormánytól várnak segítséget az ír gazdaság fellendülésének stabilizálásához. Felkérték a német KFW fejlesztési bankot, hogy nyújtson hiteleket az ír vállalkozásoknak. Kenny ugyanakkor kerülte annak túlhangsúlyozását, hogy Írország jobban teljesít.

Nehéz időket jósolt az íreknek, már csak azért is, mert az EU-ECB-IMF trojka szakértői továbbra is ellenőrzik a kormány ígéreteinek végrehajtását, köztük a költségvetési hiány három százalék alá szorítását 2015-re. A munkanélküliség és a kivándorlók száma még mindig magas. A kormány idén stagnálást vár, amit jövőre a GDP kétszázalékos bővülése követhet.