Némileg enyhítheti a felkorbácsolt befektetői hangulatot, hogy az ECB spanyol és olasz államkötvényeket vásárol, ám mivel ez lényegesen több pénzt igényel, mint amennyi a görög, a portugál és az ír papírokra elég volt, kérdéses, hogy a beavatkozással meg tudják-e fordítani a hozamemelkedés trendjét - nyilatkozta a CNBC-nek a Barclays Capial egyik elemzője. Mások optimistábbak: az RBS szakértője szerint az ECB megakadályozza a nyomás alatt lévő ország kötvénypiacának összeomlását és 100-150 bázisponttal mérsékli a két ország állampapírjainak hozamfelárát a jó adósok kötvényeihez képest. A bizakodó elemzők is megjegyzik ugyanakkor, hogy ha az európai jegybank beavatkozása átmenetinek bizonyul - mondjuk addig tart, amíg az európai stabilitási eszköz (EFSF) át nem veszi az eurózóna-tagállamok finanszírozását -, akkor megkérdőjeleződik az ECB képessége és hajlandósága arra, hogy korlátlanul folytassa a hozamfelárak leszorítását. Ez ismét növelheti a piaci bizonytalanságot.

Mások elve kizártnak tarják, hogy a bank hosszú távon hatással legyen a kötvénypiacokra. A londoni Open Europe kutatóintézet közgazdászai úgy látják, hogy ha csak néhány százalékponttal mérséklődne ECB kezében államkötvény-állomány értéke, akkor az elvihetné a bank mozgósítható tartalékait. A bank kezében 75 milliárd euró értékű görög, portugál és ír kötvény van, ám az olasz adósságállomány körülbelül 1,8 ezer milliárd euró, ezért ennél sokkal nagyobb összegben kellene olasz papírokat vásárolnia, hogy hatással legyen piacukra. Ezek persze biztonságosabbak, mint az előbbi három ország kötvényei, ám a második görög csomag megmutatta, hogy van kockázat, hiszen az ECB-nek külön garanciákat kellett kérnie az eurózóna államaitól, hogy megőrizze - a hozzá forduló bankoktól hitelgaranciaként elfogadott - görög kötvények értékét.

Ezért a Wall Street Journalnak nyilatkozó elemzők úgy vélik, hogy az lenne a legjobb, ha az eurózóna tagállamainak kormányai és parlamentjei minél előbb elfogadnák az EFSF hatáskörének kibővítését. Az alap ennek nyomán átvenné a kötvényvásárlást az ECB-től, így az ezzel járó kockázat átszállna a bankról a az EFSF mögött álló államok adófizetőire.