Egyre nagyobb nyomást gyakorol Görögország hitelezőire a 2015 nyarán elfogadott, 86 milliárd eurós harmadik görög segélycsomag augusztusi lejárati határideje. Az ország vezetése abban bízik, hogy mire ez az időpont elérkezik, további adósságkönnyítést kap az ország, ha nem, az lehetetlen helyzetbe hozza a görögöket - derül ki a CNBC összefoglaló anyagából.

Eddig annyit enyhítettek 260 milliárd euróra hízott terheken, hogy átlagosan 32,5 évre növelték a hitelek futamidejét és az adósnak 2023-ig nem kell sem a tőkét, sem a kamatokat törlesztenie. Görögország a magánhitelezők kiszorítása óta döntően az eurózóna tagállamainak és a Nemzetközi valutaalapnak tartozik.

Mi a tét?

A tét az, hogy sikerül-e a görög kormánynak az EU és az IMF nyolc évvel ezelőtt kezdődött gyámkodása nélkül, a kötvénypiacról finanszíroznia az államadósságot. Jelenleg a tartozás eléri a GDP 180 százalékát, ami nyilvánvalóan visszafizethetetlen. A nagy törlesztési kockázat nyilván elvenné a magánbefektetők kedvét a görög kötvények vásárlásától. Kisebb arányszámot szeretnének látni.

Az IMF záros határidőn belül megállapodást vár az adósságkönnyítésről, ezt szabta feltételül ahhoz, hogy 1,6 milliárd euró átutalásával. beszálljon a harmadik hitelprogramba. Eddig éppen azért nem adott pénzt, mert évek óta hitelkönnyítést követel. Ugyanakkor az országgal szembeni befektetői bizalom helyreállításához szükség lenne arra, hogy a Valutaalap valamilyen módon "áldását adja" Görögországra.

Mi kerülhet szóba?

A kérdés most az, milyen közép- és hosszú távú enyhítéseket adhatnak a hitelezők? Vélhetően a GDP növekedéséhez kötnék a törlesztést, azaz ha a gazdaság jobban teljesít, akkor többet, ha rosszabbul, akkor kevesebbet fizetne az éppen regnáló athéni kormány. Az euró-tagállamok azonban nem értenek egyet például abban, hogy ez egyfajta automatikus mechanizmusként működjön vagy évről évre áttekintsék az adós anyagi helyzetét.

A grafikon mutatja, hogy a legnagyobb tétel, több mint 12 milliárd euró 2052-ben kólinthatja fejbe a görögöket és a 2040-es évek közepétől több mint négymilliárd euró törlesztőrészletet kellene kiizzadniuk. Ez persze változhat, ám nem ad sok reményre okot a hitelezőknek, hogy az GDP 2017-ben 1,4 százalékkal nőtt és az Európai bizottság csak 1,9, illetve 2,3 százalékos pluszt vár 2018-ra és 2019-re.

Látványos könnyítés

Várakozások szerint a kormány hamarosan havi 2300 euróról 4-5 ezerre emeli azt az összeget, amelyet a magánügyfelek felvehetnek a bankszámláikról - írta az athéni ekathimerini.com hírportál. A korlátozást 2015 nyarán vezették be az ország romló pénzügyi helyzete miatt. Az enyhítés ugyanakkor a valóságban nem sokat jelent, miután a munkavállalók többségének nincs több a számláján kétezer eurónál. Az elmúlt nyolc év megszorításai miatt ugyanis a havi átlagkereset ezer euróra csökkent. Az átlagos görög havi pénzfelvétele nagyjából 800 euró körül alakul.

A fotó forrása: Pixabay