Milliók látták a közösségi médiában Bulgáriában azt a videót, amelyen egy ellenzéki vezetőt és két aktivistát szekrény alakú testőrök fenyegetnek meg egyik tiltakozó akciójuk során, a júliusi akció volt a szikra, amely kirobbantotta a hetekig tartó tüntetéssorozatot az országban kialakult uram-bátyám viszonyok ellen - indítja a jogállam bulgáriai roncsolódását bemutató cikkét a Financial Times. Bojko Boriszov, aki a jobbközép Gerb (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) párt élén kormányozza az országot egyre több kérdést kap Brüsszelből és más európai fővárosokból azzal kapcsolatban, mi történik az országban, ám jogvédők szerint ez eddig nem sok hatást ért el.

A feszültség tovább fokozódott az elmúlt hetekben, miután Szófia megakasztotta Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási folyamatát, mondván: nem kellene használni a macedón nyelv megjelölést, mert valójában a bolgár nyelv egy változatáról van szó. Uniós körökben attól tartanak, hogy Bulgária hamarosan csatlakozhat Lengyelországhoz és Magyarországhoz mint olyan EU-tagállamokhoz, amelyek sűrűn szembe kerülnek az uniós vezetéssel és a többi tagállammal a jogállamiság kérdésében kialakuló viták miatt.

Kapcsolódó

EU-támogatások negatív hatása

Az európai uniós támogatások gyakorlatilag növelték Bulgáriában az állami szintű korrupciót - mondja Siemon Djankov közgazdász, aki Boriszov első kormányzási ciklusa idején, 2009 és 2013 között pénzügyminiszter volt. A közpénz jellegét így elvesztő pénz egy részét arra használták, hogy közvetve vagy közvetlenül megvásárolják a médiát, és elfedjék a politikusok viselt dolgait.

Az ország 2007-ben csatlakozott az EU-hoz Romániával együtt. Bukarest uniós csatlakkozása után egy ideig jelentős eredményeket ért el a korrupció visszaszorításában, ám 2018-ban erős bírálatot kapott Brüsszelből a jogszolgáltatás függetlensége elleni támadás miatt, ami az akkori szociáldemokrata kormánypárt számlájára írható. Szófiára kevesebb figyelem jutott, egyes szakértők szerint azért, mert az EU-s vezetés nem akart egyszerre szembe kerülni mindkét 2007-ben belépett országgal.

Fordulat

Bulgária és Románia viselt dolgait egy ideig elnézték, különösen a 2008-as pénzügyi és a 2015-ös bevándorlási válság idején, amikor az EU-nak nem igazán jutott energiája arra, hogy az ezekben az országokban regnáló kormányok körmére nézzen - mondja Djankov. A 2019-es kormányváltás után azonban változott ez a helyzet. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentésében aggodalmának adott hangot a média-tulajdonviszonyok átláthatatlansága, az újságírók nyomás alá helyezése és a civil szervezetek külföldi finanszírozásával kapcsolatos törvény miatt. Az Európai Bíróság júniusban a hasonló magyar civilszervezet-törvényről kijelentette, hogy sérti az EU-ban elfogadott alapjogokat.

A bizottság ezen túl jelezte, hogy a legmagasabb szinten folyó korrupció jeleit látja. A 2020 nyarán kirobbant tüntetések forrása az lehet, hogy a hatóságok nem üldözik a korrupciót - tették hozzá. Bulgária folyamatosan a legrosszabb osztályzatot kapja az EU-tagállamok közül a Transparency Internatioan Corruption Peceptions Index jelentésében - a bolgárok háromnegyede szerint a vesztegetés általánosan elterjedt módszer az országban.

Duóból trió

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága nemrégiben megkongatta a vészharangokat azok miatt az alkotmányos változtatások miatt, amelyeket a kormánypárt kezdeményezett. Ezek megerősítenék a Boriszovval jó viszonyt ápoló Ivan Gesev főügyész hatalmát, miközben gyengítenék az igazságügyi miniszterét és az államfőét. Rumen Radev elnök egyébként korábban Boriszovval és Gesevvel is szembe került már.

Djankov szerint Brüsszel túl későn reagált a bulgáriai korrupció problémájára. Szerinte, ha nem hatnak oda határozottabban, akkor Boriszov hamarosan csatlakozik Orbán Viktorhoz, Magyarország miniszterelnökéhez és Jaroslaw Kaczynskihoz, a radikális jobboldali lengyel kormánypárt elnökéhez, Lengyelország tényleges vezetőjéhez, mint akik rombolják a jog uralmát hazájukban.

A Gerbet védi, hogy az Európai Parlament jobbközép pártcsaládjához tartozik (a Fidesz esetén is ismert képlet volt) és Boriszov tartózkodik illiberális szólamoktól (szemben a budapesti és varsói kormány háza tájáról érkező üzenetekkel), ám ugyanazt képviseli: a korrupció és a populista politika keverékét viszi be az európai intézmények működésébe - véli a volt pénzügyminiszter.