Deutsch Tamás a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett, Gál Kingát a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották, Ujhelyi István szocialista képviselő pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki - adta hírül az MTI.

Az Index információi szerint a fideszes EP-képviselő Bocskor Andreáról (kulturális és oktatásügyi bizottság, CULT), Hidvéghi Balázsról (állampolgári jogi, belügyi bizottság, LIBE) és Trócsányi Lászlóról (alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottság, AFCO) elhalasztották a szavazást, hogy egyelőre elkerüljék a vitát.

Kapcsolódó

A volt igazságügyi miniszter Trócsányi Lászlóról másik két alelnök-jelölttel együtt hétfőre halasztották a szavazást az alkotmányügyi szakbizottságban. Itt megválasztották viszont elnöknek az olasz konzervatív Antonio Tajanit. Ezután rögtön az első alelnök, a flamand nacionalista (Vlaams Belang-os) Gerolf Annemans megválasztásán fennakadtak - számolt be az Index. Őt a nemzeti jobboldali Identitás és Demokrácia frakció jelölte. Ez Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjainak frakciója, velük szemben - a Fidesszel szembeninél nagyobb és egyértelműbb - ellenállás alakult ki az Európai Parlamentben: múlt héten mindkét jelöltjük kiesett a versenyből az EP alelnökségére. A bizottság titkos, papíralapú szavazást kért, amelyen Gerolf Annemans alulmaradt a német szociáldemokrata Gabriele Bischoff-fal szemben, 17-8 arányban.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata vonatkozó cikke alapján az EP plenáris ülése - a házbizottságként működő, úgynevezett Elnökök Értekezletének javaslata alapján - határozza meg az egyes bizottságok alelnökeinek a számát - írta az MTI.

Egy parlamenti szakbizottságnak jellemzően négy alelnöke van. A szabályzat szerint az egyes bizottságok elnökségének a parlamenti erőviszonyokat kell tükröznie. Nem lehetséges például csak nőkből, vagy csak férfiakból álló elnökséget felállítani, vagy nem jöhet az egyes bizottságok összes alelnöke egyetlen tagállamból.

Az alelnököket egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a megszerzett szavazatok számának sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak.

Az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul. Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására.

Az Európai Parlamentnek 22 állandó bizottsága van. Ezek sorrendben: külügyi (AFET), emberi jogi (DROI), biztonság- és védelempolitikai (SEDE), fejlesztési (DEVE), nemzetközi kereskedelmi (INTA), költségevési (BUDG), költségvetés-ellenőrzési (CONT), továbbá a gazdasági és monetáris ügyekkel (ECON), foglalkoztatási és szociális ügyekkel (EMPL), környezetvédelemmel, közegészségüggyel és élelmiszer-biztonsággal (ENVI), ipar, kutatás és energiaüggyel (ITRE) foglalkozó szakbizottságok, valamint a belső piacért és fogyasztóvédelemért (IMCO), a közlekedésért és idegenforgalomért (TRAN), a regionális fejlesztésekért (REGI), a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért (AGRI), a halászatért (PECH), a kultúráért és oktatásért (CULT), a jogi ügyekért (JURI), továbbá az állampolgári jogokért, és a bel- és igazságügyért (LIBE), az alkotmányos ügyekért (AFCO), a nők jogaiért és az esélyegyenlőségért (FEMM) felelős bizottságok, valamint a petíciós bizottság (PETI).