Hétfő óta lassult a határforgalom Németország felé, miután a szövetségi kormány politikai kényszerintézkedésként az illegális migráció kiszorításáról döntött. 

A Welt rendőrségi forrásai szerint az első négy napban

KÖZEL KÉTSZÁZ ILLETÉKTELEN BELÉPŐT FOGTAK A HOLLAND, BELGA, LUXEMBURGI ÉS FRANCIA HATÁRON, FELÉT AZONNAL VISSZAFORDÍTOTTÁK.

Viszonyításképpen: 2020 óta a szigorításig összesen 85 ezer illegális menedékkérőt regisztráltak a németek.

Az ország keleti és déli részére kiterjesztett határátellenőrzés ugyanakkor egyelőre az ingázók és a szállítmányozók számára jelent látványosabb problémát: az eddigi tapasztalatok szerint a várakozási idő növekedése a naponta átjáró munkavállalókat és az ellátásban részt vevő cégeket is hátrányba hozza. 

Egy új tanulmány rámutat: az intézkedés összességében tovább gyengítheti az egyébként sem stabil gazdaságot legnagyobb nyugati partnerünknél, ami az európai ellátási lánc zavaraihoz, az eddigi együttműködések kényszerű átalakulásához vezet az élelmiszer-kereskedelemben, a szállításban és az ipar több területén. 

Erejét veszti a „Made in Germany”

A határellenőrzés akadályozza a gazdaság talpra állását – állapítja meg az Allianz Trade hitelbiztosító friss elemzése, amelyben kiszámolták: a megnövekedett várakozási idők várhatóan körülbelül 1,7 százalékkal növelik az import szállítási és áruköltségeit, ez pedig csökkenti a teljes kereskedelmi volument és a versenyképességet, ami a német gyártók számára már jelenleg is alacsony szinten van.

A Süddeutsche Zeitung idézi: Jasmin Gröschl vezető közgazdász szerint a határellenőrzések láncreakcióhoz vezetnek. 

PÉLDÁUL A KERESKEDELEM AKÁR 1,1 MILLIÁRD EURÓT IS VESZÍTHET ÉVENTE,

ami viszont növeli a recesszió kockázatát, és akár 11,5 milliárd eurós mínuszhoz vezethet a bruttó hazai termékben.

Húsz perc késés, milliárdos veszteség

Számítások szerint normál körülmények között egy tipikus határátlépés a schengeni övezeten belül átlagosan 3,34 percet vesz igénybe.

A belső ellenőrzésekkel viszont feltételezhető, hogy a jövőben hasonló helyzet állandósul, mint a schengeni külső határokon, ahol a véletlenszerű ellenőrzésekkel történő átlépés egy tranzitúton átlagosan 20 perccel hosszabbítja az utazási időt.

A várható késések miatt nemcsak a költségek emelkedésére számítunk, hanem az ellátási lánc zavaraira és a Németországba irányuló import nyolc százalék körüli visszaesésére is – mondta a közgazdász a Stuttgarter Zeitungnak.

Úgy részletezte: mivel a német import körülbelül kétharmada átlépi a szárazföldi határokat, az ellenőrzések éves szinten több mint egymilliárd eurós veszteséget idézhetnek elő. Az import felszámolásával ráadásul kevesebb végterméket lehet majd előállítani, vagy a cégeknek több és költséges raktározásról kell gondoskodniuk, mivel korlátozottá válik a gyártásszervezés.  

Padlóra kerül az élelmiszeripar, megérzik a kereskedők

A hitelbiztosító ágazatonként is megnézte a várható hatásokat.

Eszerint az élelmiszerszektornak a kereskedelmi költségek 2,6 százalékos növekedésével és 62 millió eurós importveszteséggel kell szembenéznie.

Ehhez kapcsolódva a kereskedelmi szolgáltatásoknál 2,4 százalékos költségnövekedés és 55 millió eurós importveszteség várható, míg a szállításban 1,8 százalékos költségnövekedés és 51 millió eurós importveszteség mutatkozik éves szinten.

Könnyebb utat választanak a turisták

Megérzi a változást a gépipar, a vegyipar és a gyógyszeripar is, bár ennél kisebb, 1,2-2,3 százalékos drágulásra számíthatnak a költségekben, ugyanakkor a jelentős kereskedelmi volumen miatt ezen a területeken az import jelentősen, legalább 140 millió euróval csökkenhet.

SÚLYOSAN ÉRINTETT LEHET TOVÁBBÁ AZ OKTATÁSI ÉS A SZABADIDŐS SZEKTOR IS,

utóbbinál a torlódásokkal járó személyforgalom korlátozása miatt várható, hogy a jövőben kevesebb határátlépéssel járó szabadidős szolgáltatást, például egynapos vagy hétvégi kirándulást vesznek igénybe az emberek.