Törökország és Kazahsztán lesz Eurázsia két központi hatalma - jelentette ki február elején Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a kazah államfővel, Nurszultan Nazarbajevval folytatott tárgyalásai után. A török vendég meleg fogadtatása Asztanában sokat elárul a régió átalakuló hatalmi viszonyairól - derül ki a bne Intellinews régiós hírportál cikkéből.

Kazahsztán Oroszország egyik legstabilabb szövetségese, így az, hogy "másfelé kacsintgat", Moszkva komoly kudarcát vetíti előre. Elképzelhető, hogy nem valósul meg Vlagyimir Putyin álma, nem tudja regionális gazdasági és biztonsági együttműködési rendszerek kiépítésével visszacsábítani országa köré a néhai Szovjetunió tagállamait.

Kapcsolódó

Repedések

Moszkva az elmúlt évtizedben igyekezett megerősíteni gazdasági és katonai befolyását ezekben az országokban. Egy éve alakult meg Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán részvételével az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU), amely mellett létrejött egy kollektív biztonsági szervezet (CSTO) is. Ez utóbbi tagja az előbbi államokon kívül Tadzsikisztán is.

Az orosz-török viszony megromlása - azt követően, hogy az utóbbi ország légvédelme novemberben lelőtt egy Szíriából áttévedt orosz harci repülőt - új helyzetet teremtett. Kiderült, hogy számos repedés van ezeken a szövetségeken.

Több sebből vérzik

A szövetségesek vonakodtak csatlakozni Moszkva törökellenes szankcióhoz. Csak Örményország és a Grúziától leszakadt kvázi állam, Abházia állt ki az ügy mellett. Az előbbinek 1994 óta nincsenek gazdasági és diplomáciai kapcsolatai Ankarával, az utóbbi Moszkva köldökzsinórján lóg.

Az egységes front számos ok miatt nem jöhetett létre. Ezek közé tartozik az orosz gazdaság hanyatlása az olajárzuhanás nyomán, illetve Moszkva erőszakos fellépése Grúziával szemben 2008-ban, majd Ukrajnában 2014-ben, végül Szíriában 2015-ben. A Nyugat és Oroszország megromló viszonya is arra szorítja a térség államainak vezetőit, hogy növeljék távolságukat a Kremltől.

Belháborúk

Az oroszok helyzetének romlását mutatja, hogy EEU tagjai közötti kereskedelem nem hogy nőtt volna, de 2015-ben még negyedével zsugorodott - derült ki a hivatalos adatokból. A visszaesés már néhány évvel korábban, a szervezet elődje, a belorusz-orosz-kazah vámunió létrejöttekor elkezdődött.

Az EEU tagjai kereskedelmi csatákat folytatnak egymás ellen. Moszkva, Minszk és Asztana korlátozzák egymás élelmiszerinek kereskedelmét, mondván: a másik terméke nem biztonságos. A Kreml azzal vádolja a két országot, hogy az EU-s élelmiszerek importtilalmát megkerülve reexportálják az európai árukat.

A szervezet legnagyobb eredménye, hogy elfogadták az egységes munkaerőpiacról szóló szabályozást, elismerik egymás egyetemeinek diplomáit és közös szabályozást dolgoztak ki a személyi jövedelemadózák terén.

Hűtlenség

Ankara és az EU-s hatalmak igyekeznek kihasználni ezeket a töréseket. Kazahsztán decemberben együttműködési megállapodást kötött az EU-val Ankara Kínát Kazahsztánon át Törökországgal összekötő közlekedési folyosó kiépítésére tett javaslatot. Fehéroroszország 180 millió eurós, EU-s finanszírozású befektetési projektet írt alá olyan projektek megvalósításáról, amelyek összekötik lengyel, lett, litván és ukrán szomszédaival.

Még Örményország is kifelé kacsintgat, pedig 2015 januárjában - engedve Moszkva agitálásának - az EU helyett az EEU-t választotta. Az elmúlt időszakban a nemzetközi kereskedelembe visszatért Irán felé nyitott, mert az ország vezetői attól tartanak, hogy a meggyengült Oroszország nem lesz képes teljesíteni korábbi befektetési ígéreteit.

Fejeket követelnek

Mindez nem jelenti azt, hogy a szövetség tagállamai leírnák Oroszországot, legnagyobb kereskedelmi partnerüket. Inkább csak elkezdték saját útjukat keresni miközben óvatosan ellépnek a Kreml mellől. Jól jellemzi a viszonyok változását Nazarbajev kifakadása az orosz-török viszony megromlásával kapcsolatban.

Mint mondta évtizedeken át munkálkodott azon, hogy közelebb hozza egymáshoz a régió két legnagyobb országát, ezért megütközéssel tapasztalja, hogy ez most hirtelen hiábavalóvá válik.

Akármilyen nehéz is, létre kell hozni egy bizottságot, amely megnevezi és megbünteti azokat, akik felelősek ezért. A hibákat be kell látni és helyre kell állítani a kapcsolatokat! - követelte mindkét féltől.

Az oroszok hibája

Az EEU jövője Oroszországtól függ - szögezi le Kateryna Boguslavska, a zürichi Centre for Security Studies kutatóközpont szakértője. Ez az ország, amely a leginkább érdekelt a szervezet fenntartásában és van elég erőforrása ahhoz, hogy támogassa a többi tagállamot.

Ezért ha Moszkva az EEU-n kívüli ügyekre koncentrál ahelyett, hogy erősítené az azon belüli gazdasági együttműködést, akkor a szervezetre szomorú sors vár. A Szovjetunió szétesése után létrejött, majd széthullott Független Államok Közösségnek nyomába léphet.