A 7. cikk szerinti szankciós eljárást - amelynek célja annak megállapítása, hogy fennáll-e az uniós értékek "súlyos megsértésének egyértelmű kockázata" valamely tagállam részéről - 2017-ben indította el az EU Bizottsága a varsói, 2018-ban pedig az Európai Parlament indította el a budapesti kormányok ellen. A jogállamisági kérdések védelmében hangot adó országok uniós ügyekért felelős miniszterei fel kívánják vetni a legújabb magyarországi fejleményeket: a gyermekvédelmi - közbeszédben pedofilellenes - törvénybe csomagolt LMBTIQ-ellenes jogszabályokat, a korrupció elleni küzdelem vélt hiányosságait és a médiaszabadságot.
A Benelux-országok miniszterei várhatóan szintén nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben aggodalmukat fejezik ki a meleg- és transzellenes hangvétele miatt kritizált jogszabály miatt - írja az EUobserver.
Lengyelországot illetően várhatóan szó lesz a vitatott alkotmánybírósággal, a bírákkal szembeni fegyelmi rendszerrel, a kormány igazságügyi reformját bíráló bírákkal szembeni szájzárról és a bírák elbocsátásáról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekről. Lengyelországban 2018 decemberében, míg Magyarországon 2019 decemberében volt az utolsó meghallgatás. Aztán a koronavírus-járvány miatt, valamint az új költségvetést és helyreállítási alapot meghatározó vitában bedobott vétó miatt - mely mellett Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki miniszterelnökök is kitartottak - lekerült a napirendről.
A magyar kormány az eljárást politikai indíttatású "boszorkányüldözésnek" minősítette, amelyet a "migrációpárti elit" folytat a migránsok befogadását elutasító országok ellen. Lengyelország eközben azzal érvelt, hogy a felvetett kérdésekkel jelenleg az Európai Bíróság foglalkozik.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki az Európai Parlamentben a magyar ügyekért felel, a múlt héten újságíróknak azt mondta, hogy "megkönnyebbült", hogy a portugál EU-elnökség szervezi a meghallgatást. Hozzátette, hogy nem sokat vár a soron következő szlovén EU-elnökségtől. Janez Jansa szlovén miniszterelnök Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikai szövetségese.
Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy az EU-bizottság június elején 16 - bár nem mind jogállamisággal kapcsolatos - vizsgálatot indított Magyarországgal szemben. Elmondta, hogy tervezi, hogy más képviselőkkel együtt ellátogat Magyarországra, hogy beszámolhasson a parlamentnek arról, mi történt az országban az eredeti, 2018-as európai parlamenti jelentés óta.
Kérdés, hogy az eljárás mennyire hamvába halt: a 7. cikk szerinti eljárásban az elmarasztalás ugyan erős szankciókat von maga után, mivel az érintett tagállam szavazati jogát is felfüggeszthetik az Európai Tanácsban, amely a kormányok vezetőit tömöríti. Azonban ehhez egyöntetű döntés szükséges, ami a két tagállam esetében azzal járna szinte biztosan, hogy a magyart a lengyel kormány vétózza meg, míg fordított helyzetben Budapest védené be Varsót.
A tagállamok küszködtek azzal, hogyan lépjenek tovább: az eljárás megszüntetése, miközben a két országban továbbra is fennállnak a jogállamisággal és a demokratikus visszalépéssel kapcsolatos aggodalmak, politikailag lehetetlennek tűnik. De a tagállamok tanácsában sincs meg a négyötödös többség az "egyértelmű kockázat" megállapításához, ami az eljárás felgyorsítását jelentené.
"A 7. cikknek addig kell folytatódnia, amíg vannak aggályok" - mondta egy uniós diplomata. A tanács ajánlásokat is megfogalmazhat a vizsgált tagállamok számára.
Delbos-Corfield mindazonáltal úgy véli, hogy több tagállam van eltökélve az eljárás folytatására, mint korábban.
"Két évvel ezelőtt talán 12 tagállam támogatta volna [az egyértelmű kockázat megállapítását], ez gyenge előadás lett volna, sőt talán a gyengeség jele. Most sokkal többen vannak, mint 12. Nem mondom, hogy minősített többség lenne, de 12-nél több" - mondta újságíróknak.
"Még mindig nem egységes a tanács azzal kapcsolatban, ami Lengyelországban és Magyarországon történik, de [egyre többet gondolkodnak] az ajánlásokról, és arról, hogy mi legyen az ajánlásokban, és ez hatalmas lépés" - tette hozzá.
Közben a hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök teljes új európai viziót vázolt: ebben még az Európai Parlament megszüntetését is felvetette. Valamint kritizálta a brüsszeli integrációs törekvéseket is.
Csakhogy az EU kezében egy új eszköz is van: a jogállamisági mechanizmus, ami a hetes cikkely szerinti eljárás melleltt próbálná orvosolni az uniós értékek megsértését, megszüntetve az egyhangú szavazatok kötelezettségét a szankcionálás elrendeléséhez. Ezt még egyelőre az Európai Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja.
Tájékoztatás