Azt követően, hogy vasárnap brazil tüntetők rohamozták meg a kongresszus épületét a fővárosban, így tiltakozva az új elnök, Luiz Inacio Lula da Silva hatalomra kerülésével szemben, nagy a bizonytalanság a latin-amerikai országban.

A Bloomberg Latin-Amerikára specializálódott közgazdásza, Adriana Dupita szerint a kialakult helyzet valószínűleg a piacokra és a gazdaságra is hatással lesz: gyengülhet a reál és a januári gazdasági aktivitás is elmaradhat a várakozásoktól.

Az év elején beiktatott államfő azt ígérte, a rongálók meg fogják kapni jogos büntetésüket, valamint azt is kinyomozzák, kik finanszírozták mindezt.

Jair Bolsonaro volt elnök hívei a kongresszus mellett az elnöki palotát és a legfelsőbb bíróság épületét is megrohamozták. Ablakokat törtek be, bútorokban és számos műalkotásban is kárt tettek. Mindeközben Jair Bolsonaro egy floridai kórházban állt megfigyelés alatt, ahová hasi panaszok miatt szállították.

Brazíliában Lula, Franciaországban Emmanuel Macron francia elnök haragította magára a lakosságot, bár utóbbi esetben tüntetésekre nem került sor – egyelőre.

Jövő hét csütörtökre azonban már meg is hirdették a sztrájkot a szakszervezetek, nem sokkal azt követően, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök kedden – a várakozásoknak megfelelően – bejelentést tett a készülő nyugdíjreformról.

Emmanuel Macron régóta dédelgetett terve, hogy emeljék az országban a nyugdíjkorhatárt – az aktuális elképzelés szerint két évvel, 64 évre. A törvényjavaslat elfogadtatása azonban nemcsak a lakosság körében, hanem a parlamentben is problémás lesz.

Azt azonban mindenképp sikernek könyvelhette el a párizsi kormány, hogy az RTE, az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv keddi bejelentése alapján Franciaország 2022-2023 fordulójára ismét nettó energiaexportőrré vált. Ezt az enyhe télnek, a szélerőművek jelentős termelésének és annak köszönhetik, hogy az atomerőművek ismét majdnem teljes kapacitással működnek. A nukleáris lehetőségek bővítése felé az ősszel beiktatott svéd kabinet is tett lépéseket a héten: új törvénytervezetet mutattak be, amellyel eltörölnék az országban érvényben lévő atomreaktor-építési korlátozást.

Régiós események

Negatív a közép- és kelet-európai gazdaságok 2023-ra szóló szuverén hitelképességi kilátása – közölte kedden Londonban bemutatott térségi szektorelemzésében a Moody's. A cég előrejelzése szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok együttes hazai összterméke (GDP) mediánszinten mérve az idén mindössze 0,6 százalékkal nő a 2022-re becsült 4,5 százalékos bővülés után.

A lassulást a hitelminősítő szerint az okozza, hogy az infláció, valamint az energiaválság és az emelkedő kamatok gyengítik az európai keresletet, a fogyasztói vásárlóerőt és az ipari termelést.

A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa is az inflációra hivatkozva emelte – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 25 bázisponttal 7 százalékra az alapkamatot keddi ülésén. Az igazgatótanács magabiztos azt illetően, hogy a harmadik negyedévre egyszámjegyű lehet a fogyasztói árak éves emelkedése.

Később aztán Marcel Bolos európai beruházásokért felelős miniszter bejelentette, február elsejétől egyébként elkezdik kiosztani Romániában a 700 lej (57 ezer forint) névértékű „energiakártyákat”, amelyeket energiaszámláik kifizetésénél vagy a szolgáltatóknál felhalmozott adósságaik törlesztésénél használhatnak fel a rászorulók.

Mindeközben Szlovéniában Robert Golob miniszterelnök hivatalosan is benyújtotta a parlamentben annak a kilenc miniszternek a névsorát, akik az átalakítás során új minisztériumok élére kerülnek, vagy újonnan nevezik ki őket. A második elnökválasztási fordulóba frissen bejutó Andrej Babis volt cseh kormányfőt pedig felmentette hétfőn a prágai városi bíróság az úgynevezett Gólyafészek-ügyben.

Római találkozások

A héten Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hétfőn vendégül látta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. Szót ejtettek a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási források felhasználásáról, valamint az Európai Unió február 9-én és 10-én esedékes rendkívüli csúcstalálkozójának témáiról egyeztettek.

Másnap aztán Kisida Fumio japán miniszterelnök tett látogatást az olasz fővárosban. A két kormányfő abban állapodott meg, hogy a gazdaság, a kereskedelem és a védelem területén megerősítik a kapcsolatokat. Védelmi megállapodást egy nappal később Nagy-Britanniában is kötött a japán miniszterelnök, amit a világhírű Towerben írtak alá.

Amerikai inflációs lassulás és minősített dokumentumok

Az elemzői várakozásoknak megfelelő mértékű, 6,5 százalékos éves inflációt mértek decemberben az Egyesült Államokban. Ez jelentős csökkenés a novemberi 7,1 százalékhoz képest. A friss inflációs adatok lökést jelenthetnek a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) számára, a jövő hónapban tovább csökkentse kamatemelési ütemét.

Donald Trump volt amerikai elnök azonban nem a Fed következő lépésén morfondírozott közösségi oldalán, hanem azon, vajon tart-e majd házkutatást a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Joe Biden otthonában és a Fehér Házban. A posztjával arra utalt, hogy a Fehér Ház bejelentette, az igazságügyi minisztérium vizsgál több „minősített jelzéssel” ellátott dokumentumot, amelyeket Joe Biden elnök még hivatali idejét megelőzően használt irodájában találtak novemberben.