Egy átlagos keresetű, egyedülálló polgár Európában körülbelül a keresete egyharmadát fizeti be adó formájában. Ez természetesen csak a nagy átlag: az öreg kontinensen jelentősek a különbségek az adóterhek tekintetében.
Uniós összehasonlításban a tehetősebb nyugat-európai államok dolgozói fizetik a legtöbb közterhet.
A legmagasabb személyi jövedelemadó-kulccsal rendelkező országok sorrendben a kontinensen az Euronews Business szerint:
- Dánia (55,9 százalék);
- Ausztria (55 százalék);
- Portugália (53 százalék);
- Svédország (52,3 százalék);
- Belgium (50 százalék).
Ezzel szemben a legalacsonyabb adókulcsú európai országok:
- Románia (10 százalék);
- Bulgária (10 százalék);
- Bosznia-Hercegovina (10 százalék);
- Koszovó (10 százalék);
- Észak-Macedónia (10 százalék).
A legmagasabb, 55,9 százalékos adókulcs ellenére a 2023-as World Happiness Report szerint Dánia már negyedik éve a világ második legboldogabb országa. Ezt részben az indokolja, hogy a dán munkavállók úgy érzik: kellő védelmet és színvonalas szolgáltatásokat kapnak az államtól a befizetett közterhekért cserébe.
Csak két példa. Az oktatás, beleértve a felsőoktatást is alapvetően ingyenes Dániában, az egyetemi, főiskolai hallgatók ösztöndíjat is kapnak a dán kormánytól. A támogatás az eleve rugalmas dán munkahelyeken is folytatódik: a családos munkavállalók például 52 hét szülői szabadságra jogosultak, amelyből 32 hetet az állam fizet. Ahogy a munka elveszítése esetén is ott a sűrű szövésű társadalmi háló a dánoknak.
Arról nem is beszélve, hogy a magasabb adókkal sújtott országokban, így Dániában is jellemzően magasabbak az átlagfizetések, ez pedig jelentősen enyhíti a pénzügyi nyomást. Az Eurostat adatai szerint Dániában az átlagbér 2022-ben körülbelül 62 972,33 euró volt. Miközben Dániában nem tabu a fizetés, a bértárgyalások is nyitottabbak, és az élethosszig tartó tanulásra is nagy hangsúlyt helyeznek.
A munkaidő csökkenésének korába léptünk: Magyarország is beállhat a sorba
Az Eurostat szerint mi magyarok teljesítjük a hatodik legtöbb munkaórát hetente uniós összehasonlításban. Ehhez képest hogyan alakul az átlagos munkaidő Európában? Mely országokban a legrövidebb, illetve a leghosszabb a munkahét? Hogy állunk a négy napos munkahét bevezetésével a kontinensen? Ám a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy mi lesz a munkaidő jövője, mert az biztos, hogy épp hatalmas átalakulás kellős közepén járunk. Itthon is.A részletekről ITT írtunk bővebben.