A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Csehország áll a legjobban Kelet-Közép-Európában a növekedést meghatározó tényezőket illetően − állapította meg a Société Générale elemzőinek legfrissebb jelentése, amely a belső feltételek alapján akarta kideríteni, melyik ország lehet "alvó tigris" a régióban. Kiindulásként a jelentés leszögezte: a kelet-közép-európai országok növekedésével kapcsolatos várakozásokat megterhelik a borús világgazdasági kilátások, illetve az, hogy a szoros uniós integrációban hosszabb távon is magas marad a "fertőzési kockázat", vagyis az eurózóna válságának átterjedése.

A SocGen elemzői egy 2007-ben − tehát még a válság kirobbanása előtt − gazdasági, illetve önkormányzati vezetők körében készült felmérés alapján kiválasztott szempontok szerint értékelték a térség hat országának belső lehetőségeit, a szempontok között egyarán szerepelt a politikai stabilitás, az adófizetési hajlam vagy a felső szintű végzettséget szerzett munkaerő-állomány. Az elemzés azt vette alapul, hogy a vizsgált országok az egyes kritériumokban mennyire térnek el a régiós átlagtól.

Ki az esélyes?

A legtöbb szempont szerint Csehország a legesélyesebb az "alvó tigris" titulusra − itt a legjobb a helyzet az infrastruktúra, az innováció és a K+F, valamint a tudományos-technológiai területen működő munkaerő tekintetében. Utóbbi területen azonban a jövőben visszaeshetnek a csehek − figyelmeztet a jelentés −, miután viszonylag rosszul állnak a 30−34 éves korosztályban felső szintű képzést szerzetteket illetően. E téren Lengyelország érheti őket utól, miután ezeknél a kritériumoknál magas pontszámokat szerzett − ez jó hír a lengyelek kilátásaira nézve, mert a magas színvonalú humán tőke a legfontosabb növekedési tényező −, ezzel együtt a lengyelek összesített megítélését jelentősen visszahúzza, hogy viszonylag alacsony szinten integrálódtak a nemzetközi gazdaságba, illetve kereskedelembe. (A nyitottabb gazdaság erősebb versenyre kényszerítené a hazai szereplőket − magyarázza az elemzés − és erősítené a tudástranszfert is.)

Magyarország kiegyensúlyozott

Magyarország az összes szempont szerint kiegyensúlyozott képet mutat − emeli ki az összefoglaló −, legnagyobb gyengesége a politikai környezet terén mutatkozik meg. A sereghajtó Románia viszont szinte minden téren lemaradt a többi országtól, itt a legrosszabb a helyzet a humán tőke, a politikai környezet, az infrastruktúra, az innováció és K+F terén.

Összességében a szolid kínálati oldal fontos támogatást nyújt a konvergenciafolyamatban − írják a SocGen elemzői, akik a reál termelékenységet figyelembe véve még nagy növekedési lehetőséget látnak a térségben. Ehhez még komoly tőkebefektetésekre és a humán tőke erősítésére még szükség − teszik hozzá −, de a kilátásokat javíthatják a szerkezeti reformok és az uniós források sikeres felhasználása is. Segítené a kelet-közép-európai országokat az is, ha új exportpiacokat találnának, mert az ellensúlyozná az euróországok kereslete gyengülésének növekedést fékező hatását.

 

A vizsgált országok (eredménysorrend)
• Csehország
• Lengyelország
• Magyarország
• Szlovákia
• Bulgária
• Románia
Vizsgálati szempontok
Tudományos/technológiai humánerőforrás-helyzet (a munkaerő-állományon belül)
Felső szintű végzettség a 30−34 évesek körében
Politikai stabilitás/az erőszak hiánya
Intézmények
Adófizetési szokások
K + F kiadások a GDP arányában
Innováció
Nemzetközi gazdasági integráció
Nemzetközi kereskedelem
Infrastruktúra