A koronavírus-járvány bepillantást ad abba, hogyan fogják végezni a jövőben az emberek a munkájukat - hallhatjuk ez mostanában sokszor -, ám ha jobban belegondolunk egy rémálmot láthatunk. A nők több házimunkát végeznek és a távmunka nem jelenti azt, hogy a főnökök nem gyötörhetik agyon a beosztottaikat kívánságaikkal. És könnyen lehet, hogy mindez nem ér majd véget a járvány lezárultával - fogalmaz meg a home office-t agyondicsérő álláspontokkal szemben ellenvéleményt Suzanne Moore, a Guardian publicistája.
Nem is olyan régen még állati aranyos dolognak tűnt, amikor például egy tudós professzor a lakásából jelentkezett be, hogy szakértőként részt vegyen egy tévéműsorban, miközben felesége és gyermekei ott sertepertéltek körülötte. A home office rendszeressé válásával azonban kiderült, hogy ez a kép nem feltétlenül ilyen idilli. Például mióta a nők a járvány miatt rendszeresen otthonról jelentkeznek be egy-egy megbeszélésre, a gyerekek látványa nem kívánatos. Olyannak láttatja anyukájukat, mint aki nem profi a szakmájában.
Régi különbségek
A férfiakkal más a helyzet: őket emberközelivé teszi a gyermekek jelenléte, ám mindez csak a főnökökre igaz. A beosztottak sokszor zavarodottak, ha otthon kell dolgozniuk, mert felborul a szokásos napirendjük. A home office tovább mélyíti a hagyományos nő-férfi különbséget is: a nők több házi munkát végeznek az otthoni irodai munka mellett és többet foglalkoznak a gyerekkel, mint ha bejárnának a munkahelyükre.
A távmunka nem hozta meg azt a könnyebbséget, hogy titokban el lehet csenni a munkaidőből valamennyit, mert a virtuális irodai alkalmazások állandóan a számítógépük előtt tarthatják az embereket. Ez a munkavégzés persze rugalmasabb, mégis elvárható az otthon dolgozóktól is, hogy bármikor rendelkezésre álljanak elvégezni a rájuk szabott feladatokat. Eközben egyes munkaadók ideális lehetőséget láthatnak ebben az alkalmazottaik foglalkoztatására.
Ez lenne a jövő?
Nem kell irodát bérelniük drága pénzen, nem kell szakszervezettel számolniuk, a dolgozók egymástól elszigetelve készségesebbek, mert nem tudhatják a céges pletykákból, hogy lesznek-e kirúgások, és ha igen, várhatóan ki fog repülni. Lehet, hogy nem olyan termelékenyek, mert nincsenek folyton a főnök szeme előtt, de az előnyöket és a hátrányokat figyelembe véve sok nagy cég gondolhatja úgy, hogy a home office a munkavégzés jövője.
Az érvek ismerősek. Nem lesz több munkába járással járó közlekedés. Mindenki leköltözhet vidékre, a zöld mezők és erdők mellé, a jó levegőre. Milyen szabad élet is lesz ez. Akik azonban erről beszélnek, azoknak már eddig is volt egy külön szobájuk a lakásukban, amit szigorúan csak dolgozószobának használhattak, és már régóta önfoglalkoztatók - véli a Guardian publicistája. Összességében úgy véli, ha újragondoljuk, hogyan kéne a jövőben dolgoznunk, akkor a válasz nem ez a teljesen atomizált, színtelen-szagtalan módszer.
Nem is olyan rossz
A munkahely nem a rossz hely szinonimája. Sokan szeretnek egymással találkozni, és az emberi kapcsolatokat nem pótolhatja a digitális technika. Sem az ugratást, a röhögést vagy veszekedést, sem a beszélgetésekből eredő spontán ötleteket, amelyeket nem lehet erőltetett ötletrohamokkal kierőszakolni. Nem beszélve arról, hogy az ifjú munkatársakat be kellene illeszteni a csapatba, fel kellene készíteni a munkára.
Sokaknak nem több a munkájuk, mint pénzkereseti forrás, és ezt a céltalanságot a home office-szal hazaviszik. Azok, akik hosszú ideje otthon vannak, nem az erőfeszítést hiányolják a munkájukkal kapcsolatban, hanem annak szociális, társasági aspektusát. Ez az ami sokaknak a munkát elviselhetővé teszi. Sok nő, aki az otthoni munkában egyszerre kénytelen háziasszonyként, anyaként, tanító néniként és munkaerőként üzemelni, egyszerű ok miatt vágyik arra, hogy újra munkába járhasson: azért, hogy végre legyen egy kis ideje saját magával törődni.