Egy holland lobbicsoport, a True Animal Protein Price Coalition (TAPP) közzé tett egy jelentést arról, melyben amellett érvelnek és azt kérik az uniós jogalkotóktól, hogy a húsra is vessék ki a klímaadót, miután szerintük a hús ára nem tükrözi annak előállításának környezeti költségeit. A jelentést február 5-én mutatták be az Európai Parlamentben, ahol az EurActiv szerint a zöldek és a szocialisták támogatták a jelentésben felvetett ötletet, miszerint az európai zöld megállapodásba (Europena Green Deal) és az EU új élelmiszer-szabályozásába (Farm to Fork - F2F) is kerüljön bele a húsokra vonatkozóan egy új árazási modell.

Eszerint azt javasolnák, hogy a marhahúsra 100 grammonként 0,47 eurós, a sertéshúsra 100 grammonként 0,36 eurós, míg a csirkére 100 grammonként 0,17 eurós sarcot vessenek ki. A javaslattevők szerint ez tükrözi a húsok előállításának környezetre gyakorolt hatásának valós költségeit az eladási pontokon. A jelentést készítő CE Delft tanácsadó cég szerint ezeket a felárakat folyamatosan kellene bevezetni a jövő évtől kezdődően elérve a környezetre gyakorolt hatás (például CO2-kibocsátás vagy a biodiverzitás veszteség) teljes költségének fedezetét 2030-ig.

Kapcsolódó

Az EurActive megjegyzi, hogy az állatjóléti és környezetvédelmi aggodalmakat is figyelembe vevő, húsokra kiszabott felárakról már például Németországban és Hollandiában folyik vita, illetve a húsok árának emelésének kérdése is felmerült már több európai országban. A TAPP szerint a holland kormány már a jövő hónapban elő fog állni egy javaslattal a "fair húsárakra" vonatkozóan.

A hús árának emelésének a célja a fenntarthatósági szempontból "fair árazás" mellett az is, hogy csökkenjen a húsfogyasztás és ösztönözzék a növényi alapú diéta felé való eltolódást. E javaslat bevezetése révén a riport készítői szerint a csirkehús, sertéshús és marhahús fogyasztása 30, 57 illetve 67 százalékkal esne vissza 2030-ig.

A jelentés amellett is érvel, hogy a húsadóból befolyó bevételeket a gazdák és a fogyasztó között kellene újraosztani egy olyan kompenzációs rendszeren keresztül, amely értékeli azt, hogy a húsfeldolgozók mennyire járulnak hozzá a fenntartható termeléshez a magas szintű állatjóléti standardok betartásával, illetve segítené a relatíve alacsony jövedelemből élőket.

Nagy ellenállásba ütközhet

Az Euronews a fentiekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy míg az EU-ban a klímaváltozás hatásainak kordában tartásának nagy támogatottsága van, a hús árának emelése várhatóan nagy ellenállásba fog ütközni más tagállamokban. A legnagyobb húsfogyasztók ugyanis a nyugat-európai államok a világon.

Globálisan az egy főre eső átlagos húsfogyasztás 1961 óta körülbelül 20 kilogrammal nőtt, az ENSZ adatai szerint 2014-ben egy ember átlagosan 43 kiló húst fogyaszt el. Azokban az országokban, ahol erről adatok állnak rendelkezésre, a legmagasabb átlagos fogyasztás az európai kontinensen Spanyolországra és Ausztriára esett, ahol az egy főre eső átlag 94,04, illetve 90,87 kg volt.

Kimaradt a jelentésből egy-két dolog

A Euronews szerint a húsipar is válaszolt a jelentésre, mégpedig úgy, hogy megkérdőjelezte az abban foglalt adatok helyességét. Állításuk szerint a jelentés nem veszi figyelembe a hús proteintartalmát.

Ha a kibocsátást az alapvető aminosavak alapján számolnák a súly helyett, akkor az "alternatív" proteinforrásként beállított növények termelése nagyobb kibocsátással járna, mint a marha-, csirke- vagy sertéshús előállítása.

A tápanyagtartalom kérdését is ignorálja a jelentés, úgy ahogy a húsok, mint tápanyagban gazdag élelmiszerek szerepét a kiegyensúlyozott táplálkozásban sem veszi figyelembe, de a jelentés szemet huny azok felett az erőfeszítések felett, amelyeket az állattenyésztők és -feldolgozók tesznek a fenntarthatóság javításáért az előállítási láncban - hívta fel a figyelmet a Euronewsnak a húsfeldolgozók európai szövetségének szóvivője.