A múlt hónap, amelyet világszerte hőhullámok és tüzek jellemeztek, 0,33 fokkal volt melegebb, mint az eddigi rekordot tartó hónap (2019 júliusa, amely átlagosan 16,63 fok volt) – közölte a Kopernikusz éghajlatváltozási jelentésében.

A levegő hőmérséklete 0,72 fokkal volt melegebb, mint a júliusra vonatkozó átlag.

A tudósok már július 27-én, még a hónap vége előtt rendkívül valószínűnek tartották, hogy 2023 júliusa lesz a legmelegebb hónap.

Felforr a Földközi-tenger vize, termál hőfokú az óceán

Egyre melegebbek a tengerek és az óceánok, sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok.
Bővebben >>>

Globális forrás vette kezdetét

António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, az emberiség maga mögött hagyta a globális felmelegedés korszakát, és a „globális forrás” korszakába lépett.

Az óceánok felszíni vízhőmérséklete április óta szokatlanul magas, júliusban pedig példátlanul magas volt. Július 30-án 20,96 fokos abszolút rekordot mértek, és a hónap egészét tekintve a felszíni hőmérséklet 0,51 fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszak átlagát.

Júliusban mind a globális felszíni hőmérséklet, mind az óceánok felszíni hőmérséklete tekintetében új rekordokat mértünk. Ezek a rekordok katasztrofális következményekkel járnak az emberekre és a bolygóra nézve, amely egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges eseményeknek van kitéve

– mondta Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) igazgatóhelyettese.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés jelei – kezdve a fosszilis üzemanyagok (szén, olaj és gáz) használatával – valójában egyszerre jelentek meg az egész világon.

A World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos hálózat már megállapította, hogy a közelmúltban Európában és az Egyesült Államokban bekövetkezett hőhullámok „gyakorlatilag lehetetlenek” lettek volna az emberi tevékenység hatása nélkül.

Égető probléma: a mi régiónk forrósodik a leggyorsabban

A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van. Bővebben >>>

Júliusban lett a legkisebb az Antarktisz jege

A Kopernikusz-jelentés arról is beszámolt, hogy az antarktiszi jégtakaró a műholdas megfigyelések kezdete óta júliusban érte el a legalacsonyabb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet az átlagosnál.

Az idei év jelenleg a harmadik legmelegebb, 0,43 fokkal a közelmúlt átlaga felett, és a júliusi globális átlaghőmérséklet 1,5 fokkal áll az iparosodás előtti szint felett.

A másfél fokos érték szimbolikus, mivel ez a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban a globális felmelegedés korlátozására meghatározott legambiciózusabb határérték. A megállapodásban említett küszöbérték azonban nem egyetlen hónapra, hanem több év átlagára vonatkozik.

Még ha ez csak átmeneti is, azt mutatja, hogy sürgősen komolyabb erőfeszítéseket kell tenni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentése érdekében, amely a fő oka ezeknek a rekordoknak

– összegezte Samantha Burgess.

A 2023-as év ezzel talán még nem zárja le a rekordok sorát. „Az El Nino jelenség kialakulása miatt ugyanis viszonylag meleg év végére számítunk 2023-ra” – emlékeztetett a Copernicus szolgálat. A Csendes-óceán feletti ciklikus éghajlati jelenség valójában a további globális felmelegedést jelent.

Az idei lehet a legmelegebb év, amióta az emberiség számon tartja az időjárást

Eddig a hűvösebb tengerfelszíni hőmérsékletet okozó La Niña uralkodott, azonban az ideje lejárt: erősödik az El Niño, vagyis a tengerfelszíni hőmérséklet több fokkal emelkedik, ami melegebb időjáráshoz vezet. Mindez a klímaváltozással karöltve azt eredményezheti, hogy – a mérések kezdete óta – globálisan az idei lehet a legmelegebb év. Bővebben >>>