A világ legbrutálisabb valutaleértékelése olyan kicsi visszhangot váltott ki, amit akár síri csendnek is nevezhetünk. A kormány arra kényszeríti a cégeket, hogy átlagosan 61 százalékkal többet fizessenek a központi forrásból megvásárolt dollárért, mint egy évvel ezelőtt - állítják a Barclays bank elemzői. A cégek csak ezen az úton juthatnak devizához, exportbevételüket az utolsó centig át kell váltaniuk bolivárra a nemzeti bankban.
A valutaforgalom korlátozását 2003-ban vezették be, hogy megvédjék a zsugorodó devizatartalékokat a néhai Hugo Chavez elnök szóhasználatában kíméletlen kapitalistának nevezett vevők vásárlásaitól. Az évről évre szigorúbb kontroll részei a devizaaukciók, amelyek eredménye alapján a kormány megszabja a cégekre, illetve az importőrökre és magánszemélyekre vonatkozó árfolyamot. Az utóbbi két kategóriába tartozó vásárlók csak bizonyos mennyiségi valutához juthatnak.
Mese habbal
A Barclays szekértői az idei tranzakciók átlagos árváltási árát 17,3 bolivár/dollárra becsülik, miközben a cégek egy évvel ezelőtt 6,7 bolivárért kapták a zöldhasút. A hivatalos átváltási árfolyam 6,3 bolivár/dollár. A 61 százalékos burkolt leértékeléssel Venezuela az idei csúcstartó: a technikai államcsődben lévő Argentína fizetőeszköze, a peso "csupán" 21 százalékkal, a lényegében szintén fizetésképtelen Ukrajna valutája, a hrvinya "gyenge" 35 százalékkal értékelődött le.
Ez egy rejtőzködő leértékelés - foglalja össze a dolgok állását Alejandro Grisanti, a brit bank Latin-Amerikára specializálódott elemzője. Nem verik a harangot, nem adnak fel hirdetéseket az újságokban, ám gyakorlatilag leértékelik a valutájukat - teszi hozzá Jim Craige, a Stone Harbor Investment befektetési cég pénzpiaci menedzsere. A 6,3 boliváros hivatalos árfolyam köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Csillagos ég
A deviza leértékelése segíti a kormányt abban, hogy bolivárban számolva több bevételre tegyen szert az olajexportból, ám az ország vezetésének jó oka van arra, hogy eltitkolja a dolgot. Nicolas Maduro államfő megválasztása előtt - elődje és mentora, a rák betegségben szenvedő Hugo Chavez helyetteseként -, 2013 februárjában 4,3 bolivár/dollárról a mai szintre vitte fel a hivatalos árfolyamot. A nép nagyon megharagudott, Maduro részben ezért majdnem elvesztette a Chavez halálát követő elnökválasztást.
Eközben a de facto leértékelődés miatt inflációs spirál alakult ki. Maduro, hogy fenntartsa a Chavez elnöksége idején létrejött - államosításokkal és árszabályozással színesített - "bolivári szocializmust", a bankprés beindításával igyekszik szinten tartani a bérből élők jövedelmét. A pénzkínálat megkétszereződött azóta, hogy 2013 közepén hatalomra került. A végeredmény: az éves infláció 63,4 százalék volt augusztusban és a feketepiacon 102,76 bolivárt kell adni egy dollárért.
Ez ám a répa!
A Reuters tudósítója nemrégiben lefényképezte néhány termék árát Venezuelában. Ennek alapján egy kilogramm répa 120 bolivárba kerül, ami a 6,3-as hivatalos árfolyam átszámolva 19,5 dollár (4700 forint). Egy Adidas tornacsuka 7547 bolivárt kóstál, ami kicsit kevesebb, mint 1,2 ezer dollár (291 ezer forint).
Eközben a hivatalos minimálbér 4252 bolivár. Ez a legmagasabb minimálbér a környező latin-amerikai országok összehasonlításában. A hivatalos árfolyamon átváltva 675 dollár (164 ezer forint) jön ki, ám ha a 100 dolláros feketepiaci árfolyammal számolunk, akkor 42,50 dollárt (10,3 ezer forint) kapunk.
A kilátások nem valami fényesek: a GDP 2,1 százalékkal csökkenhetett a második negyedévben - derül ki a Bloombergnek nyilatkozó elemzők becsléséből. A feltételes módnak az az oka, hogy a kormány leszokott a makrogazdasági adatok rendszeres közléséről. A gazdaság egyre rosszabb helyzetbe kerül, ami erősíti a szociális elégedetlenséget - mondja Risa Grais-Targow, a washingtoni Eurasia Group kutatóintézet munkatársa. Maduro népszerűsége a tavaly decemberi 60 százalékról 39 százalékra esett. A hadsereg egyelőre támogatja, ezért megtarthatja pozícióját, de a jövő évi választások előtt semmilyen rövid távú áldozatot nem vállal, még a középtávú haszon reményében sem.