A Krímben tavaly átlagosa 42,5 százalékkal ugrottak meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest - idézte a Moscow Times a félsziget statisztikai hivatalának jelentését. A terület 2014 márciusában került át Ukrajnától Oroszországhoz - sajátos körülmények között. Az ország és rangjelzés nélküli, ám minden bizonnyal orosz katonai alakulatokkal megerősített helyi szeparatista erők előbb kikiáltották a Krím függetlenségét, majd a nemzetközi ellenőrzést nélkülöző népszavazáson döntöttek a terület csatlakozásáról Oroszországhoz.
A félszigethez képest óriási orosz gazdaság azonban egyelőre, úgy tűnik, nem tudta integrálni a területet. Oroszországban ugyanis 2014-ben "csupán" 11,4 százalékos volt az infláció (ami egyébként a pénzügyi válság évében, 2008-ban feljegyzett adat óta a legmagasabb érték). Mielőtt Moszkva rátette volna a kezét a Krímre, 2013-ban deflációt jegyeztek fel a helyi statisztikusok: akkor 0,5 százalékkal csökkentek az árak 2012-höz képest.
A Krím gazdasági örvénybe került azt követően, hogy az év elején lecserélte államát. Azzal, hogy elvált Ukrajnától, elszakadtak gazdasági köldökzsinórjai, ami gondokat okoz az energiaellátásban, a közlekedésben és a pénzügyi szolgáltatásokban. A kereskedelem hanyatlása miatt az élelmiszerek ára majdnem 53 százalékkal ugrott meg 2014-ben 2013-hoz képest - miközben Oroszországban ebben az árucsoportban "csupán" közel 16 százalékos drágulást jegyeztek fel a statisztikusok.
A szolgáltatások ára 27 százalékkal emelkedett. Előrejelzést nem adott a krími statisztikai hivatal, így legfeljebb az orosz adatokból lehet erre következtetni. Alekszej Vegyev a moszkvai kormány gazdaságfejlesztési miniszterhelyettese arra számít, hogy a pénzromlás üteme átlag 15-17 százalékkal tetőzhet Oroszországban március-április tájékán.