A Svájci Nemzeti Bank (SNB) 13 milliárd frank (10,74 milliárd euró) nyereséggel zárta az elmúlt évet - hozta nyilvánosságra előzetes adatát a bank. A hír nagy megkönnyebbülés a politikusoknak, akik a bank egy évvel korábbi 19 milliárdos vesztesége miatt kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy nem számíthatnak a banktól az állam és a tartományok kasszájába befolyó összegre. Ezért bírálták is Philippp Hildebrandot, a bank korábbi elnökét, aki a napokban felesége devizaügylete miatt mondott le posztjáról.

A nyereségből nyolcmilliárd frank az SNB jelentős devizakészleteinek befektetéséből, ötmilliárd pedig nagy aranytartalékának felértékelődéséből származik - derül ki a Financial Times tudósításából. A bank nem közölt adatokat arról, hogy mennyi külföldi devizát halmozott fel annak nyomán, hogy tavaly szeptemberben vállalta: korlátlan frankeladással tartani fogja az 1,2 frank/eurós árfolyamot. A múlt év végén céloztak arra, hogy nagy pénzt halmoztak fel a döntés nyomán.

Lehet osztogatni

A jegybank 2010-ben a frank árfolyamának tartására irányuló hiábavaló kísérletei miatt lett veszteséges. A 2011-es nyereség lehetővé teszi, hogy a kormány és kantonok újra megkapják az SNB-től megszokott támogatásukat, igaz 2011-ben csak egymilliárd frankra számíthatnak a szokásos évi 2,5 milliárd helyett. Az összeg harmada megy a központi költségvetésbe, kétharmada jut a 26 tartománynak.

A nyereség a végleges adatok közlésekor - márciusban - még magasabb is lehet a most bejelentettnél. Ez attól függ, hogyan teljesít az a "rossz bank", amelyet UBS, Svájc legnagyobb pénzintézete hozott létre a válság idején rossz hitelei kezelésére. Ez az intézmény, amely részben az SNB tulajdonában van, a javuló üzleti környezetnek köszönhetően a kezdeti veszteségek után mostanában nyereségesen működik.

További kérdés, hogy mennyit keres a jegybank devizatartalékainak befektetésén. A készletek egy részét jelentős mennyiségű AAA minősítésű külföldi kötvényben fialtatják. Az SNB-nek - hasonlóan néhány más jegybankhoz - van néhány ezer magánrészvényese is, akik szerény fix osztalékra számíthatnak. A bank tőzsdén forgó papírjainak 63 százaléka a kantonok és a tartományi bankok kezében van.